Most tényleg megfájdulhat Nagy Márton feje: egy igazán kellemetlen hír érkezett.
Ha Németország nem találja meg a lábát, a magyar gazdaság sem fog tudni lendületet venni. Jelenleg Németország komoly nehézségekkel küzd – ezt hangsúlyozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tavaly októberben, amikor a várakozásokat alulmúló harmadik negyedéves GDP-adatokat elemezte. A legfrissebb hírek tükrében úgy tűnik, hogy komoly gondokkal nézünk szembe: a magyar gazdaság fellendülése egyelőre elmarad.
A német kormány a legújabb jelentésében, amely szerdán látott napvilágot a gazdasági minisztérium hivatalos honlapján, jelentős mértékben csökkentette a 2025-re vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzését.
Az őszi jelentésben közzétett előrejelzés szerint a GDP növekedése 0,3 százalékra módosult az előző 1,1 százalékos érték helyett.
Az MTI összefoglalója emlékeztet: tavaly már a második egymást követő évben zsugorodott Németország gazdasági teljesítménye.
Robert Habeck, a német szövetségi gazdasági miniszter, a jelentés kapcsán megjegyezte, hogy a német gazdaság 2025 elején különösen nehéz kihívásokkal néz szembe. Az utóbbi évek globális válságai súlyosan megviselték az ipart és az exportorientált gazdaságot. Bár az energiaválságot sikerült kezelni és az inflációt csökkenteni, a reálbérek emelkedése is tapasztalható, ami azt jelenti, hogy az emberek pénzügyi helyzete javult. Ennek ellenére egyre inkább felszínre kerülnek a német gazdaság alapvető strukturális problémái, beleértve a munkaerő- és szakmunkáshiányt, a túlzott bürokráciát, valamint a magán- és állami beruházások alacsony szintjét.
Az MTI jelentése szerint a kormány a lakossági fogyasztás és a beruházások bővülésében látja a pozitív fejlődés kulcsát az idei évben. Ugyanakkor a szakértői előrejelzések alapján az export várhatóan tovább csökken, míg az import emelkedni fog, ami együtt a külkereskedelem jelentős negatív hatását gyakorolhatja a bruttó hazai termék alakulására.
A munkaerőpiacon a foglalkoztatás tavaly új csúcsot ért el, a mérsékelt gazdasági fellendülés miatt azonban idén a foglalkoztatás stagnálására kell számítani, a munkanélküliség pedig emelkedni fog.
A fogyasztói árak éves szinten 2,2 százalékkal emelkedtek, ami csak kissé lépi túl a kitűzött 2 százalékos célt. Az energiaköltségek tovább csökkentek, miközben a megújuló energiaforrások kiaknázása és a villamosenergia-hálózat fejlesztése soha nem látott magasságokba emelkedett.
A főbb számok az alábbi táblázatban találhatóak:
