Nagy Márton a magyar gazdaságpolitika alapvető hibájának tekinti ezt a jelenséget.

Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, és Pogátsa Zoltán közgazdász élénk eszmecserét folytattak az Economx Exclusive keretein belül, amely számos aktuális és izgalmas témát felölelt. Cikksorozatunkban az interjú legfigyelemreméltóbb pillanatait emeljük ki, egyedi megközelítéssel bemutatva a beszélgetés lényegét és a résztvevők gondolatait.

Az első részben egy rövid, de tartalmas áttekintést nyújtunk arról, hogy a magyar gazdaság miként alakult a rendszerváltás időszakától egészen a 2008-2009-es globális pénzügyi válságig. Rámutatunk a devizahitelezés problémáira és azok következményeire, valamint feltárjuk, milyen tényezők és politikai döntések formálták a rendszerváltás utáni magyar gazdasági modelleket. Ez a szakasz lehetőséget kínál arra, hogy jobban megértsük azokat a komplex folyamatokat, amelyek a mai gazdasági helyzet kialakulásához vezettek.

A rendszerváltást követően a társadalom rögtön egy válsággal volt kénytelen szembenézni - jött a Bokros-csomag és a Surányi György vezette jegybank monetáris politikája.

- emelte ki Nagy Márton a videópodcastban. A '90-es évek közepén elkerülhetetlenül megindult egy jelentős konszolidáció, amely mélyen befolyásolta a költségvetést és a monetáris politikát, más szóval…

Ekkoriban egy jelentős átalakulás vette kezdetét: az OTP bank is magántulajdonba került, megnyílt a tőzsdei piac, és a bankrendszer liberalizálása is elindult. E folyamat részeként a külföldi tőke bevonása is prioritássá vált.

- összegzett a miniszter.

Ennek következtében az exportunk, és vele együtt a GDP-nk is elkezdett növekedni: a külföldi tőkével jött az export, hiszen a külföldi cégek természetesen nem a magyar piacra, hanem külföldre termeltek. Lényegében ez ment egészen majdnem az ezredfordulóig.

Nagy Márton véleménye szerint az első modellváltásra 1998-ban, az első Orbán-kormány idején került sor.

E váltás kapcsán emlékezetes Orbán Viktor kijelentése, miszerint "három gyerek, három szoba, négy kerék". Nagy Márton véleménye szerint ez a mondat tökéletesen összefoglalja a gazdaságpolitikai irányváltás lényegét, hiszen e félmondat magában foglalja a lakáspolitika, a családpolitika és a munka világának összefonódását is.

A miniszter szerint a váltás egyértelmű példája az volt, amikor a kormány jelentős mennyiségű kamattámogatott lakáshitelt bocsátott a piacra. Ezzel lényegében azt üzenték, hogy "itt a lehetőség a lakásra, mert ezzel biztosítjuk a családok jövőjét". A fiatalok számára a lakás nem csupán egy ingatlan, hanem a stabilitás és a biztonság szimbóluma, ami a legfontosabb tényezővé vált számukra.

A 2002-es kormányváltás újabb modellváltás kezdetét jelentette. Nagy Márton véleménye szerint az új kormány tevékenysége 2008-2009 táján lényegében véget ért a Lehman Brothers csődjével, amely az Egyesült Államok legnagyobb pénzintézetének összeomlása volt. Ezt követően világszerte drámai piaci visszaesés következett be, amely Magyarországot különösen súlyosan érintette, hiszen e válságot még súlyosbította egy óriási hiba: a devizahitelezés problémája.

A hatalmas és széleskörű fejlődés során, a jelentős tőkeáramlás és a javuló munkaerőpiaci helyzet révén

A magas kamatlábak és az erős árfolyamok idején sokan azt a meggyőződést táplálták, hogy a deviza stabilitása garantált, hiszen a forint leértékelődése szinte elképzelhetetlennek tűnt. Nagy Márton megfogalmazása szerint ezt a jelenséget "eredendő bűnnek" nevezhetjük.

Ezután lényegében "az egész rendszer kipukkadt", hiszen 2008-2009 táján az ország valóban nagyon súlyos helyzetbe került. A nemzetgazdasági miniszter véleménye szerint ennek fő oka a devizahitelezés volt, mivel a fejlődési modell szempontjából "a törlesztések lehetetlenné válása" okozta a problémákat.

"Amíg van devizahitel a lakosságnál, addig nem lehet használni az árfolyam alakítását gazdaságpolitikai célokra vagy nem lehet azt gondolni, hogy ez egy monetáris politikai csatorna" - összegzett a miniszter.