Navracsics Tibor: Bár sokan úgy vélik, hogy a Balaton térsége egyetlen, egységes egészként létezik, ez a nézet messze nem fedi a valóságot.

A Balaton-régió közlekedési lehetőségeinek fejlesztése jelentős mértékben hozzájárul a helyi lakosok életminőségének javításához, emellett a turizmus szempontjából is kiemelkedő fontossággal bír - hangsúlyozta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a „A Balaton mobilitása” című konferencián, amely szombaton zajlott Balatonfüreden.
Navracsics Tibor a Balaton üdülőrégió fenntartható térségi mobilitási tervének bemutató konferenciáján hangsúlyozta, hogy bár sokan egységes egészként tekintenek a Balaton térségére, a valóság ennél bonyolultabb. Kiemelte, hogy jelentős kihívást jelent az északi part és a déli part közötti közlekedés, ami sokak számára problémát okoz.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy az utóbbi években számos jelentős fejlesztés valósult meg, amelyek elősegítették az üdülőrégióba való eljutást. Azonban eddig nem kaptak elegendő figyelmet a Balaton térségében felmerülő közlekedési kihívások. Ezt a hiányosságot most a Balaton Fejlesztési Tanács igyekszik orvosolni – tette hozzá.
Azt, hogy a Balaton mennyire nem egységes térség, a miniszter el- és bevándorlási folyamatokat, valamint gazdasági erőt mutató országos és régiós térképekkel szemléltette. Ezeken jól kirajzolódott, melyek az üdülőrégió kedvezőtlenebb helyzetű részei. Példaként említette, hogy míg a keleti medence egyértelműen gravitál a nagyvárosok, főként Budapest felé, a nyugati medencének nincs hasonló dinamizáló erőt jelentő "gazdája". A keleti medencében az országos átlagnál erősebb, míg a nyugati medencében annál gyengébb gazdasági erejű járások, települések találhatók - mutatott rá. "Ez a mobilitás fejlesztésének parancsát jelenti számunkra" - fogalmazott. Hozzátette,
A különbségek mérséklésére fokozott figyelmet kell fordítani annak érdekében, hogy a Balaton valóban egy egységes térségként, közösségként létezzen és fejlődhessen. Ezen kívül hangsúlyozta, hogy a térségi fejlesztéspolitika egyik alapelve, miszerint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése jelentős dinamizáló hatással bír.
Felhívta a figyelmet arra a kihívásra, amely az üdülőrégiót érinti: míg a déli parton a közlekedési lehetőségek viszonylag kedvezőek, az északi part helyzete e téren igencsak problémás, különösen a vasúti közlekedés tekintetében. Példaként említette, hogy Tapolcáról a fővárosba való eljutás ma ugyanolyan hosszú időt vesz igénybe, mint egy évszázaddal ezelőtt.
Kitért a balatoni identitás kérdésére is. "Nem vagyok arról meggyőződve, hogy ez komoly lábakon nyugszik" - fogalmazott a miniszter. Mint mondta, az első nagyobb kísérlet ennek megteremtésére a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa program volt, amelyen 116 balatoni település vett részt. Ami 2020-21 körül elindult, az most a Veszprém-Balaton Európa Sportrégiója 2026 programmal folytatódhat. Ahhoz, hogy ez az identitás valóban kézzelfogható legyen, alá kell támasztani jó térségi infrastruktúrával - hangsúlyozta.
Navracsics Tibor a balatoni közlekedés fejlesztését mérföldkőnek tekinti, hiszen az Építési és Közlekedési Minisztérium éves fejlesztési programjában előtérbe került az északi part vasúti villamosítása és a balatoni körvasút tervezése. Kiemelte, hogy a tó körüli vonatkozás megvalósítása nem csupán egy új turisztikai attrakciót jelent, hanem lehetőséget teremt a térség települései közötti kapcsolatok erősítésére is, ami különösen fontos a munkavállalás szempontjából.
Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke kiemelte, hogy a térségi mobilitási terv kiemelkedő stratégiai jelentőséggel bír a Balaton környékén. Ez a dokumentum nemcsak a közlekedés fejlesztésének irányvonalát határozza meg, hanem azt is világossá teszi, hogy milyen kormányzati intézkedések elengedhetetlenek a célok eléréséhez.
Czunyiné Bertalan Judit, a Balatoni Fejlesztési Tanács társelnöke elmondta, hogy a tanács már két évtizede foglalkozik a térség közlekedésének stratégiai kihívásaival. 2023 nyarától kezdődően forráshoz jutottak a Balaton mobilitási tervének kidolgozásához. Kiemelte, hogy a cél az, hogy az agglomeráció egy olyan mobilitási tervvel bővüljön, amely lehetővé teszi a magyar és uniós források megszerzését. Ennek eredményeként a látogatók és a helyi lakosok közlekedése is gyorsabbá és kényelmesebbé válik.
A konferencia során bemutatták Themis Christophidou, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai főigazgatójának videóüzenetét. Ebben Christophidou kifejtette, hogy az EU kohéziós politikája sokszínű megoldásokat nyújt a különböző térségek igényeinek megfelelően, figyelembe véve a helyi sajátosságokat és kihívásokat.
„Az Európai Unió kohéziós politikája éppen azért létezik, hogy támogassa a fejlődést” – emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a Balaton térségének három megyéhez és három különböző régióhoz való tartozása nem jelent akadályt az uniós források igénylésében. Emlékeztetett arra, hogy a 2014-2020-as időszakban az unió és Magyarország összesen több mint 105 millió eurót biztosított a Balaton körüli vasúti fejlesztésekhez, továbbá több mint 200 millió eurós támogatás érkezett a közlekedési, éghajlati és környezetvédelmi projektekhez a Balaton tágabb régiójában.
Persze, szívesen egyedivé teszem a szöveget! Itt van egy alternatív változat: **Kapcsolódó területek:** Ha bármilyen konkrét téma, kontextus vagy stílus van, amit szeretnél, kérlek jelezd, és azt is figyelembe veszem a szöveg formálásakor!
Navracsics Tibor bejelentette, hogy elindul a társadalmi egyeztetés a helyi önazonosság védelme érdekében.
Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy a Versenyképes Járások Program célja, hogy mind a városi, mind a vidéki területek élhetősége javuljon, így biztosítva a lakosok számára a minőségi életet.