Az Észak-Korea által Ukrajnában és a kurszki fronton elszenvedett emberveszteség már meghaladta a négyezer főt, ami a haderejük harmadát jelenti.
A humán veszteségek kategóriájába tartoznak azok, akik már nem térnek vissza a harcmezőre, ideértve a meghaltakat, a súlyosan sebesült, újra be nem vethető katonákat, a hadifogságba esett személyeket, valamint a dezertőröket is.
A Phenjan által frontra vezérelt 10 000 emberből ezer már biztosan halott, emellett kimagaslóan magas, a sebesültek száma, ami elérte a háromezret. Ezt a magas arányt a szakértők a katonák rossz kiképzettségének és a silány felszereltségének tulajdonítják. A katonai elemzők szerint tízezer jól képzett katona esetében már a 800 fős sebesült-kontingens is magasnak számít. Megjegyzendő, hogy mindez egy alig kéthónapos időtartamban történt.
A veszteségek növekedését tovább súlyosbítja, hogy az ukrajnai fronttéri megfigyelők tapasztalatai alapján a koreai erők soha nem hajlandók visszavonulni, függetlenül a körülményektől; mindenáron igyekeznek végrehajtani a kiadott előre nyomulási parancsokat.
Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin elnök megállapodása százezer fős, folyamatosan lehívható kontingensről szólt, amiből eddig tízezer érkezett a harci körzetekbe. Ugyanakkor sem Moszkva, sem Phenjan nem ismerte el hivatalosan az észak-koreai katonák ukrajnai bevetését. Amikor erről kérdezték, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem volt hajlandó megerősíteni vagy cáfolni a jelentéseket, ehelyett átterelte a beszélgetés fonalát az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatás bírálatára.
Zelenszkij, Ukrajna elnöke, a hónap elején bejelentette, hogy az ukrán hadsereg két észak-koreai katonát fogott el. Az elnök személyesen találkozott velük, és az egyik katona elárulta, hogy a soraikban súlyos veszteségek történtek, ám ezeket szigorúan titokban kell tartaniuk egymás között.
A 4000 főre becsült észak-koreai áldozatok aránya - beleértve az elhunytakat, sebesülteket, eltűnteket vagy fogságba esetteket - a bevetett haderő 36%-át jelenti. A katonai megfigyelők szerint nem világos, hogy a sebesült észak-koreai katonák hol kapnak orvosi ellátást, illetve hogy Phenjan mikorra tervezi további csapatok küldését.
Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter november végi phenjani látogatásáról nem adtak ki olyan közleményt, ami a harci erők mértékéről vagy utánpótlásáról szólna. Ezt követően Dél-Korea fogadta Rusztem Umerov ukrán védelmi minisztert, ahol arról esett szó, hogy a két ország tegyen közös ellenintézkedéseket az Oroszországba irányuló fegyver- és humán szállítások ellen. Az együttműködésnek a felszínen is látható jele a két ország folyamatos titkosszolgálati kapcsolattartása, és információik kölcsönös megosztása a közvéleménnyel.
Szerdán a The New York Times egy amerikai védelmi tisztviselőre hivatkozva arról értesült, hogy Oroszország újabb katonai támogatásra számít Észak-Koreától a következő két hónap során. A pontos létszámról, amelyet kértek, jelenleg még nincsenek megbízható információk, de valószínűleg körülbelül 5 000 fős kontingensről lehet szó.
Ukrajna, együttműködve az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával, Észak-Korea növekvő katonai aktivitását gyanítja, amelynek keretében több mint 10 000 katona telepítését tervezik az orosz erők támogatására. Lee Seong-kweun, dél-koreai törvényhozó, a szöuli hírszerző ügynökség információira hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy a magas veszteségi arány a katonák modern hadviselésben szerzett tapasztalatának hiányából és az orosz erők hatékonytalanságából fakad. A helyzetet még drámaibbá teszi, hogy az orosz hadsereg láthatóan a koreaiakat küldi a harcmezőre, ahol a nyílt terepen folytatott összecsapások során könnyű célponttá válnak az ukrán tűz számára.
A tavalyi évben aláírt orosz-észak-koreai védelmi egyezmény a két ország közötti kölcsönös támogatásra vonatkozik, amennyiben külső agresszióval szembesülnének. Jelenleg azonban egyik fél sem mutatott fel semmilyen nyomot vagy bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy fenyegetés érte volna őket.
