A fiatalok körében egyre inkább elterjedt az a tendencia, hogy nem vonzza őket a hagyományos értelemben vett munka.

A világon minden ötödik 16 és 24 év közötti fiatal a NEETs, vagyis a „nem tanul, nem dolgozik” kategóriába sorolható. E csoport tagjai gyakran úgy vélik, hogy az élet nem csupán arról szól, hogy a munkáltatónak áldozzák fel az idejüket, és csak a megélhetésért küzdjenek. A Trend magazin szerint ez a szemléletmód egyre elterjedtebb a fiatalok körében.

A fiatalok egy olyan csoportjáról beszélünk, akik nem dolgoznak és nem is vesznek részt semmiféle oktatási vagy szakképzési programban. Ez a gyorsan fejlődő generáció egyre inkább elszakad a munkaerőpiac hagyományos kereteitől. Ők a NEETs (Not in Education, Employment, or Training) néven ismertek, és a jelenség komoly kihívásokat jelent a társadalom számára.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2023-as jelentésében megdöbbentő statisztikák láttak napvilágot: a 16 és 24 év közötti fiatalok 20,4%-a világszerte a NEETs (Not in Education, Employment, or Training) kategóriájába tartozik, ami azt jelenti, hogy minden ötödik fiatal nem vesz részt semmilyen oktatásban, munkában vagy képzésben. E csoport kétharmada női fiatal. Az Egyesült Királyságban a 2024 harmadik negyedévében végzett felmérés alapján a fiatalok 13%-a kapott NEET-klasszifikációt. Hasonló aggasztó tendenciák figyelhetők meg Európa és az Egyesült Államok területén is.

A Trend magazin elmondása szerint a jelenség egyre inkább terjed, amit a Redditen folytatott diskurzusok is tükröznek. "Fontolgatom, hogy az erdőben élek, és a világot járom minimális pénzzel" - írja a közösség egyik tagja, amely 44 ezer tagot számlál világszerte. "Soha nem térnék vissza a szokásos munkához" - erősíti meg a részvételét egy 30 éves volt autókereskedő, aki 2020-ban mondott fel. "A növekvő árak és bérleti díjak mellett nem volt értelme minden időt a munkáltatónak szentelni, és alig tudtam megélni."

A fiatalok körében egyre gyakoribbak a mentális kihívások, amelyek gyakran súlyosan befolyásolják életminőségüket.

Egy másik tényező a romló mentális egészség - a Resolution Foundation think tank szerint az elmúlt 20 évben a mentális zavarral küzdő fiatalok aránya, mint például a szorongás vagy a bipoláris zavarok, egynegyedről egyharmadra nőtt.

Az egészségügyi problémák mellett a fiatalok munkához való elfordulásának egyik legfontosabb tényezője a munkahelyek minősége. Niall O'Higgins, az ILO közgazdásza, úgy véli, hogy a munkáltatóknak érdemes lenne rugalmasabb feltételeket, megfelelő támogatást és alternatív munkaszervezési megoldásokat kínálniuk a fiatalok megszólítása érdekében. Az A.Team platform Z generációval végzett kutatása alapján a válaszadók 80%-a a négy napos munkahetet tartja a jövő normájának, míg 60%-uk a hibrid munkamodellt részesíti előnyben. Ezen kívül a fiatalok fele kiemelten értékeli a tréning és fejlődés lehetőségeit, ami a munkavállalói elégedettség szempontjából kulcsfontosságú.

Hiányzik a tisztességes munka

"A fiatal generációnak nem a grandiózus, feltűnő reformokra van szüksége" - hangsúlyozza Louise Murphy, a Resolution Foundation közgazdásza. A fiatal munkavállalók a vezetőiktől jobban igénylik a megértést és egy empatikusabb, emberközpontúbb hozzáállást a munkahelyeken. Az egyszerű, de hatékony eszközök, mint például a rendszeres, személyre szabott találkozók a munkatársakkal, kulcsfontosságúak lehetnek, bár nem minden ágazatban elterjedtek.

Az ILO jelentése figyelmeztet a fiatalokat érő kihívásokra a tisztességes munkához való hozzáférés terén. A fiatal munkavállalók több mint fele világszerte informálisan dolgozik. Az alacsony jövedelmű országokban a fiatalok 75%-a csak megbízási munkát végez, vagy önállóan dolgozik. "Egyetlen társadalom sem bízhat stabil jövőben, ha a fiatalok millióinak nincs tisztességes munkája. Ennek következményeként bizonytalanul érzik magukat, és nem lesznek képesek jobb életet építeni maguknak és családjaiknak" - mondta az ILO főigazgatója, Gilbert F. Houngbo.