A Tisza nem zúdul, hanem csendesen szivárog. | Demokrata

A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://demokrata.hu/velemeny/nem-arad-hanem-szivarog-a-tisza-1073070/

Az előző hét egyik legkomolyabb botránya szokás szerint a Tisza Párthoz kötődik, amely a Tisza-adó tervének kikerülése óta nemigen talál magára. Kiderült ugyanis, hogy Magyar Péterék új applikációja, a Tisza Világ fejlesztésénél feltűnik az ukrán titkosszolgálat, de mintegy húszezer felhasználó adatai ki is szivárogtak. Az ukrajnai szál az eddigiek (Ruszin-Szendi Romulusz és Ceber Roland) fényében tovább erősíti azt, hogy a Tisza mögött nagyon komoly idegen érdekcsoportok állnak. Ráadásul felmerül az a kérdés is, amit egyre többen tehetnek fel maguknak az elmúlt hónapok alapján: vajon mennyire alkalmas egy ilyen formáció az ország vezetésére?

Magyar Péterék nyár óta nem találják magukat: egyre kevesebben kíváncsiak rendezvényeikre, kezdeményezéseikre, miközben a jobboldal halad előre. Ez derült ki az Alapjogokért Központ legfrissebb elemzéséből, amely a magyar politika szeptemberi alakulását járta körbe. Miközben a jobboldal megszervezte a Digitális Polgári Körök találkozóját, valamint számos nagy kezdeményezést jelentett be (mint például az Otthon Start program), addig a Tisza háza táján botrány követ botrányt. Nem elég, hogy Tarr Zoltán, a párt EP-képviselője Etyeken kikotyogta, hogy "választást kell nyerni, és utána bármit lehet", de arról is beszélt, hogy nem mondhatja el, mire készülnek, mert megbuknának. Ezen kijelentések alapján aligha meglepő, hogy az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatása szerint az emberek 63 százaléka elképzelhetőnek tartja: Magyar Péterék kormányra kerülve adót emelnének.

Ezt súlyosbította Ruszin-Szendi Romulusz fegyverbotránya, a Tisza és globalista szövetségesei pedig a Szőlő utcai álhírgyártással sem tudtak fordítani a közbeszéd alakulásán: az ügy nem a jobboldalra, hanem a hazugságot terjesztőkre égett rá. Egy újabb botrány októberben tehát annyira hiányzott Magyar Péteréknek, mint egy púp a hátukra. Az európai baloldallal csendes összefogásban egyszerre döntöttek Magyar Péter, Dobrev Klára és a magyarverő Ilaria Salis mentelmi jogáról, az utóbbi kapcsán felzúduló felháborodás pedig ügyesen elvitte a figyelmet a Tisza Párt vezetőjéről, akit nem első és nem is utolsó alkalommal segített ki Manfred Weber. Nyilván nem ingyen, a politikában ugyanis mindennek ára van. Például az, hogy bizalmat szavaztak a háború-, migráció- és genderpárti Ursula von der Leyennek.

Idehaza a Tisza körüli botrányok továbbra sem csitulnak. A Tisza Világ nevű alkalmazás már önmagában is megkérdőjelezhető, hiszen az azt letöltő felhasználókat arra ösztönözte, hogy pontokért cserébe érzékeny tartalmakat készítsenek. Például arról, hogy a párt álláspontját másokkal, akár saját családtagjaikkal is megosszák, és a róluk készült felvételeket feltöltsék. A kihívások között szerepelt az is, hogy kérdezzék meg az adott település lakóit az utcán, illetve fotózzák le az egészségügyi ellátásban részesülő pácienseket, játszótereken tartózkodó gyerekeket, vagy éppen munkát végző embereket. Ez az egész nem csupán súlyos etikai problémákat vet fel, de ha a felvétel tudtuk nélkül készül és kerül fel az alkalmazásba, jogi következményekkel is járhat, akár büntetőjogilag is! Hiszen sok esetben ezek a képek, videók különösen érzékeny adatokat érintenek, mint például egészségi állapot vagy politikai nézet. Az applikáció azonban nem tájékoztatott megfelelően a felhasználókat erről, miközben a jogi felelősséget teljes mértékben rájuk hárította. Persze, mit is várhatunk egy olyan szerveződéstől, amelynek vezetője titokban felvételt készített a saját feleségéről, majd ezt közzétette?

Ezt az önmagában igen megkérdőjelezhető működést sikerült azzal megfejelni, hogy kiderült: mintegy húszezer felhasználó adatai szivárogtak ki és kerültek fel adatbázisként az internetre. Magyar Péterék zsigeri reakciója a tagadás volt: MI generálta lejárató tartalom, összetákolt hazug információhalmaz. Váratlan helyről érkezett azonban cáfolat ezekre a szavakra, hiszen a liberális felületek - amelyek rendszerint a Tisza propagandaszócsövei, a 444 például igen szolgai módon akkor is tagadta Ruszin-Szendi fegyverviselését, amikor Magyar már beismerte - jártak utána az ügynek. Ebből pedig kiderült, hogy az adatok valósak, azok tényleg az applikációból szivárogtak ki.

Az adatok alapján kiderült, hogy a Tisza Világ egyik adminisztrátora, ungvári Miroszlav Tokar, szoros együttműködésben áll a PettersonApps nevű ukrán fejlesztőcéggel, ahol fejlesztőként tevékenykedik. Érdekesség, hogy a cég vezetője Zelenszkij támogatója, és az ukrán hadsereg számára is készítenek alkalmazásokat. Fontos megjegyezni, hogy az ilyen védelmi célú fejlesztések világszerte csak olyan vállalatok által valósulhatnak meg, amelyekben az adott ország maximálisan megbízik. Ennek következtében ezek a cégek általában szoros kapcsolatban állnak az állami hadsereggel és a titkosszolgálatokkal.

A Tisza úgy döntött, hogy egy ilyen cégre bízza saját applikációjának fejlesztését – vajon hanyagságból tette ezt, vagy pedig tudatos választás volt? Akárhogy is legyen, mindkét lehetőség kétségbe vonja a Tisza Párt megbízhatóságát. A tudatos döntés melletti érvet erősíti, hogy a Tisza körül folyamatosan felbukkannak ukrán érdekek, sőt, az ukrán titkosszolgálat legfőbb "támogatói", a brit MI6 is. Például ott van Ceber Roland, aki ukrán kémként irányította Magyarország és Ukrajna közötti kapcsolatokat, és egy interjúban "testvérének" nevezte magát. Továbbá Ruszin-Szendi Romulusz is figyelemre méltó, aki egyszer fontos ukrán telefonszámokról tett említést, és NATO-üléseken rendszeresen a "Szlava Ukrajini" felkiáltással zárta felszólalásait. Legutóbb pedig a sorkatonaság visszaállításáról beszélt, ami a fentiek fényében aggasztó jelzés lehet.

Az adatszivárgási botrány tehát sokkal súlyosabb, mint elsőre tűnik. Nem csupán az a probléma, hogy több ezer ember személyes adatai kerültek nyilvánosságra, hanem számos más aggály is felmerül. Például senki sem tudja biztosan, hogy mások is érintettek-e a helyzetben; vajon az adatok külföldre, például Ukrajnába kerültek-e; és hogy azok, akikhez ezek az információk eljutottak, milyen szándékkal élnek velük. Kissé ironikus megfogalmazásban felmerül a kérdés: vajon csak a bankszámlájuk védelmére kell-e ügyelniük az érintetteknek, vagy netán az appon keresztül fogják megkapni a behívót Ukrajnába?

A Tisza az utóbbi hónapokban képtelen volt levetkőzni azt a hírnevet, hogy idegen érdekeket szolgáló pártként tüntessék fel, és ez a botrány tovább súlyosbítja a helyzetüket. Ebben a kontextusban különösen figyelemre méltó Zelenszkij megjegyzése, miszerint pontosan tudja, hogy a magyar lakosság valójában támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. E kijelentése kapcsán a Tisza Nemzet Hangja kezdeményezésének eredményeire is utalt.

Magyar Péter már régóta nyíltan vállalja, hogy Brüsszel kedvéért hajlandó lenne lemondani egy kis adag nemzeti önállóságról. A Tisza Párt valójában már most sem rendelkezik teljes szuverenitással, hiszen minden döntésük mögött Brüsszel és Kijev érdekei sejlenek fel. A következő év kulcskérdése az lesz: vajon sikerül-e a külföldi befolyás növelésére tett kísérlet? Történelmünk során sosem jártunk jól, amikor mások irányították a sorsunkat, és idegen hatalmak konfliktusai sodortak minket nehéz helyzetekbe, ahogy a migrációs válság elfogadása is súlyos következményekkel járhat. 2026 a tét: folytatjuk-e a független magyar nemzeti pályánkat, vagy engedünk a brüsszeli globalisták sötét befolyásának, ami a szakadék szélére vezethet minket.