Orbán 4000 olyan tanárral dicsekedett, akik havi egymillió forintot meghaladó jövedelemmel rendelkeznek. Rétvári megjegyzéseiből világossá válik, hogy ezeknek a pedagógusoknak a többsége iskolaigazgató vagy helyettes.

Intézményvezetők nélkül már nem igaz, hogy több ezer egymillió forintot kereső tanár van az országban. Megnéztük, miből áll össze a pedagógusok fizetése, és hogyan érheti el a tanári kar néhány százaléka a bruttó egymilliót.

Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjúja során, január 31-én, néhány nappal azelőtt, hogy a pedagógusok megkapták az év első bérét, a következőket nyilatkozta:

"Jelenleg négyezer pedagógusunk van, akik a tanárbéremelések révén már egymillió forintot meghaladó jövedelemmel rendelkeznek."

Bár Orbán nem fogalmazott egyértelműen, valószínű, hogy a bruttó bérre utalt, hiszen a kormány általában a pedagógusok bérezésével kapcsolatban a bruttó értékeket hangsúlyozza. Ha megnézzük, a bruttó egymillió forint nettó értéke adókedvezmények nélkül körülbelül 665 ezer forintot tesz ki.

Orbán Viktor megérkezik a Kossuth Rádió óbudai épületéhez 2025. január 24-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Január végén Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a közösségi médiában közzétett egy figyelemre méltó adatot, miszerint több mint 4600 tanár jövedelme meghaladja az egymillió forintot. Ezt az információt egy február 6-i rádióműsorban is megerősítette, ahol arról is tájékoztatott, hogy a kezdő tanári bér 650 ezer forint. Fontos megjegyezni, hogy a törvényi előírások szerint ez az összeg bruttó, ami arra utalhat, hogy az államtitkár az egymilliós bért is bruttó formában értette.

Rétvári Bence egyik Facebook-kommentjéből az is kiderül, hogy az egymillió forint felett kereső tanárok körülbelül háromnegyede iskolaigazgató vagy igazgatóhelyettes, és csak egynegyedük nem vezető.

A kiemelt 4600 pedagógus többsége a jövedelme jelentős részét az intézményvezetői feladatok ellátásából szerzi, különösen azokban az iskolákban, amelyek nagyszámú diákot fogadnak.

Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogy milyen elemekből tevődik össze a pedagógusok jövedelme, és mikor érheti el a bruttó egymillió forintot. Emellett rávilágítunk arra is, hogyan kommunikál a kormány a pedagógusok bérének emeléséről. Megvizsgáljuk, mely adatokat hangsúlyoznak, és mely információkat hagynak figyelmen kívül a nyilvánosság előtt.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Belügyminisztérium nem tettek közzé részletes információkat a pedagógusok januárban kifizetett bruttó juttatásainak átlagáról. Emellett nem áll rendelkezésre adat arról sem, hogy hány pedagógus helyezkedik el a különböző bérsávokban. A KSH csupán a köznevelésben dolgozók bruttó átlagkeresetét tartja nyilván, amelyet a diplomás átlagbérhez viszonyítanak, ám ez az adat évente kerül frissítésre, és a legutolsó információ 2023-ra vonatkozik.

A Belügyminisztérium a 2024-es és 2025-ös évekre vonatkozóan meghatározott éves átlagbért, amely 2025-re bruttó 844 ezer forintot (adókedvezmények nélkül nettó 561 ezer forintot) jelent. Ezzel a lépéssel a pedagógusbérek elérnék a diplomás átlagbér 80 százalékát, amivel teljesítenék az Európai Unió felé tett kötelezettségvállalásokat. Fontos megjegyezni, hogy ebben az átlagban szerepelnek az összes évközi juttatások is, mint például az érettségiztetési díjak, többlettanítási díjak és az egyszeri jutalmak. Emiatt azonban nem lehet biztosan kijelenteni, hogy a januári kifizetett bérek átlaga is elérte ezt a bruttó 844 ezer forintos szintet.

Orbán a 4 ezer egymillió fölött kereső tanárról belső kormányzati adatok alapján beszélhetett. Ezért további adatokért fordultunk a Belügyminisztériumhoz: azt kértük, közöljék, hány pedagógus keresett idén januárban bruttó 700 ezer, illetve 800 ezer forint alatt, mennyi volt a bruttó átlagkereset és a mediánbér, vagyis az az összeg, amennyi fölött és alatt ugyanannyi számú pedagógus található. Választ nem kaptunk.

Rétvári Bence államtitkár egy január 29-i Facebook-bejegyzésében megemlítette, hogy 4600 tankerületi iskolában dolgozó pedagógus bére meghaladja az egymillió forintot. Valószínű, hogy a tankerületi iskolák alatt az állami Klebelsberg Központ által felügyelt intézményeket értette, kizárva a szakképző iskolákat, valamint az egyházi és alapítványi fenntartású intézményeket.

Viszont saját bejegyzéséhez fűzött megjegyzésként az államtitkár egy lényeges kiegészítést tett:

A statisztikák szerint a pedagógusok között 1209 fő nem tölti be a vezetői pozíciót, míg 1929 fő igazgatói, és 1468 fő igazgató-helyettesi szerepet lát el.

A minisztériumi statisztikák alapján a 4606, egymillió forintnál magasabb jövedelmű tanár közül 74 százalék, azaz 3397 fő, iskolaigazgatói vagy igazgatóhelyettesi posztot tölt be. Ez azt jelenti, hogy mindössze 26 százalékuk nem visel vezetői szerepet. Az intézményvezetők számára az alapbérükön felül jelentős bónuszok járnak, amelyeket az iskola tanulói létszáma is befolyásol.

Ahhoz, hogy 2025-re teljesüljön az EU által elvárt 21,2%-os bértömegemelés, a kormány egy december 30-i kormányrendelet keretében meghatározta a pedagógus életpálya különböző kategóriáihoz tartozó alapilletményeket.

A gyakornokok kivételével az intézmények eltérhetnek a törvény által előírt minimumtól, akár a törvény által meghatározott, nem csekély (minden esetben bruttó egymillió forint feletti) maximumig. Elméletileg ez lehetőséget biztosít arra, hogy a tanárok között a szakmai tapasztalat vagy a teljesítményértékelés alapján különbségeket tegyenek, még ha ugyanabba a kategóriába is tartoznak.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete válaszában azt jelezte, hogy tapasztalataik alapján tavaly a pedagógusok döntő többsége vagy a legkisebb alapilletményt kapta, vagy ahhoz közeli összeget, különösen a Pedagógus I. kategóriában. Jelenleg a Pedagógus I. minimum alapilletményének nettó összege 434 ezer forint.

A pedagógusok alapilletményükön felül 20%-os "esélyteremtési illetményrészben" részesülnek, amennyiben a kormány által kijelölt hátrányos helyzetű településeken dolgoznak, vagy ha olyan diákokkal foglalkoznak, akik hátrányos helyzetűek. Emellett a hiánytantárgyakat tanító pedagógusok 7%-os illetménynövekedésre is jogosultak. A hiánytantárgyak közé tartozik a matematika, a fizika, a kémia, a biológia, a földrajz, a természettudomány, az integrált természettudomány és a digitális kultúra.

A tanárok az alapfizetésükön felül különféle vezetői feladatok ellátásáért megbízási díjban is részesülhetnek.

A díjak összegét a gyakornoki alapilletmény százalékában adja meg a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény.

A fenti számokból látszik, hogy ha a minimális alapilletményekből indulunk ki, akkor még a 20 százalékos esélyteremtési és a 7 százalékos hiánytantárgyakra vonatkozó kiegészítéssel is csak a Kutatótanárok fizetése érhetné el a bruttó egymillió forintot. Ez ugyanakkor biztosan nem jellemző, ugyanis a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lakmusznak küldött becslése szerint Kutatótanárból összesen 120-130 van az országban.

A minisztériumi statisztikák alapján elmondható, hogy a havi egymillió forintot meghaladó jövedelemmel rendelkező 4606 pedagógus túlnyomó része vagy lényegesen magasabb alapilletményt élvez a minimális szintnél, vagy vezetői pozíciót tölt be, esetleg már eleve egy magasabb alapilletménnyel végzi a vezetői feladatokat.

Rétvári Bence megjegyzése alapján érdekes részletek derültek ki a magasabb jövedelműek köréről: az egymillió forint feletti keresők háromnegyede iskolaigazgató vagy helyettes, míg a "nem vezető" kategóriába tartozó 1209 tanár között számos osztályfőnök is található.

A milliós bérrel rendelkező pedagógusok aránya kétségtelenül rendkívül alacsony. Az 1209 fő, aki ilyen jövedelemmel bír, mindössze az összes magyar tanár 0,8 százalékát jelenti, hiszen a teljes tanárkar létszáma 148 ezer fő. Az Oktatási Hivatal legfrissebb statisztikái alapján a tankerületi iskolákban teljes vagy részmunkaidőben tanító pedagógusok száma körülbelül 82 ezer. Ha csupán őket vesszük figyelembe, akkor az 1209 fő aránya már körülbelül 1,5 százalékot képvisel.

Amennyiben az intézményvezetőkkel együtt figyelembe vesszük a 4606 tanárt, ez csupán az összes magyar pedagógus 3%-át, míg a tankerületi tanárok esetében ez a szám közel 6%-ra rúg. A kormány ugyanakkor ezt az adatot kiemeli, de elhallgatja az összes magyar tanár átlagos tényleges bérét és mediánkeresetét, amelyek sokkal átfogóbb képet nyújtanának arról, hol is áll valójában a béremelési program.

A jelenleg is zajló pedagógus-béremeléssel kapcsolatos kormányzati sikerkommunikáció állításait nem először ellenőriztük és helyeztük kontextusba: korábban a kormany.hu-n közölt videóban Rétvári Bence ezt a béremelést a valaha volt legnagyobb tanárbéremelésnek nevezte, és a bérek közel megduplázásáról beszélt.

Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, 2022 és 2025 között a KSH és a minisztérium átlagbér-adatai szerint tényleg megvalósult egy EU-s forrásból finanszírozott, közel 90 százalékos átlagos bértömegemelés. Azonban ebben az időszakban a kumulált infláció is közel 40 százalékos volt, leegyszerűsítve tehát azt mondhatjuk, hogy már a béremelési program közben elepadt az emelés értékének durván fele.

Ha megvalósul az idénre prognosztizált bruttó 844 ezer forintos pedagógus átlagbér, és az EU-nak tett vállalásnak megfelelően ez valóban eléri majd a diplomás átlagbér 80 százalékát, azzal még mindig alatta lennénk az EU és az OECD átlagának. 2022-es adatok szerint az általános iskolai tanárok az EU-ban átlagosan a diplomás átlagbér 86, az OECD-országokban 87 százalékát keresték, míg a középiskolai tanárok az EU-ban a diplomás átlagbér 94 százalékát, az OECD-országokban 95 százalékát.