Rákospalotán is megnyitja kapuit a zsinagóga, amelyet az EMIH (Egységes Magyar Izraelita Hitközség) létesít. Ez az esemény nem csupán egy új vallási közösségi tér létrejöttét jelenti, hanem a helyi zsidó közösség számára is fontos lépést a hagyományok ápo

A láthatóan jelentős költségeket igénylő felújítás és átalakítás várható pénzügyi vonzatairól Köves Slomó nem osztott meg részleteket, ahogy az EMIH által az épület megvásárlására fordított összeg sem került nyilvánosságra.

Történelmi kötelessége a magyar zsidó közösségnek, hogy Budapesten, ahol ma is mintegy 100 ezer zsidó él, ne hagyja azt, hogy legyenek olyan egykori zsinagógák, amelyek más célt szolgálnak - jelentette ki Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a rákospalotai zsinagóga átvételét ünneplő rendezvényen.

A vészkorszakban Rákospalotáról több ezer zsidó honfitársunkat hurcolták el a haláltáborokba. Az 1927-ben átadott zsinagógát a "hívek megfogyatkozása miatt" az ötvenes években bezárták, a Régi Fóti úton lévő épület aztán az Országos Széchényi Könyvtár lerakata volt. Köves Slomó közlése szerint a könyvtár évek óta készült kiköltözni innen: ahhoz, hogy ez gyorsabban megtörténjen, a magyar kormány és az EMIH is hozzájárult anyagi forrásokkal.

Az EMIH egyik fő célkitűzésének tekinti, hogy ezeket a helyeket visszaszerezze a zsidóság számára. Amikor egy ilyen épület visszatér a zsidó közösség szolgálatába, annak szimbolikus jelentősége is van - hangsúlyozta a rabbi. A rákospalotai a tizenharmadik zsinagóga, imahely, amelyet az EMIH az elmúlt húsz évben nyitott, ezen belül a hatodik, amely elhagyatott vagy más funkciót betöltő épület volt, és úgy nyerte vissza eredeti rendeltetését.

Köves Slomó említette, hogy a tervek között szerepel három budapesti zsinagóga újbóli megnyitása is.

Az egyik olyan különleges helyszín, amely a város történetének részét képezi, a Dózsa György úton található épület, amelyet ma a Honvéd vívóteremként ismerünk.

A kormány nevében Bóka János, az uniós ügyekért felelős miniszter, aki a miniszterelnök megbízottjaként az antiszemitizmus elleni küzdelem koordinálásáért is felel, hangsúlyozta, hogy Magyarországon ismét zsinagógák nyílnak. A zsidó közösségek biztonságban élhetnek, fejlődnek és gyarapodnak. Kifejezte, hogy kívánja, hogy ezek a közösségek tovább erősödjenek és gyarapodjanak, hiszen velük együtt Magyarország is erősebbé és gazdagabbá válik.

A rákospalotai zsinagóga jelenlegi állapota sajnos elég rossz, de Köves Slomó és csapata bizakodva várja, hogy jövő őszre hitéleti célokra alkalmassá tudják tenni. A rabbi nem osztott meg információt a felújítás és átalakítás várható költségeiről, és arról sem beszélt, hogy az EMIH mennyit költött az épület megvásárlására. Az azonban biztos, hogy a szükséges javítások és fejlesztések jelentős anyagi ráfordítást igényelnek.

A 24.hu értesülései alapján az EMIH csengelei kóser vágóhídja akár milliárdos nagyságrendű veszteséget is elszenvedhetett. Köves Slomó azonban a kérdésünkre reagálva ezt a számítást túlzónak tartotta. Két évvel ezelőtt valóban tapasztaltak "jelentősebb veszteségeket", de hangsúlyozta, hogy ebből nem szabad arra következtetni, hogy az EMIH-et az anyagi ellehetetlenülés fenyegeti. Az EMIH mögött ugyanis más, nyereséges vállalkozások is állnak – mondta a lapunknak adott nyilatkozatában.

A Köves Slomó vezette EMIH kóser vágóhíd veszteségei már a 3 milliárd forinthoz közelítenek. A pénzügyi nehézségek orvoslására a vágóhíd nem pénzben, hanem libák formájában rendezte a százmilliós tartozásokat.