Lánszki Regő és Vitézy Dávid izgalmas eszmecserét folytattak Rákosrendező jövőbeli kilátásairól.

Március 6-án egy különleges eseményre készülünk, ahol a figyelem középpontjában az ESG-szempontok és a zöld átállás gyakorlati megvalósítása áll. Fedezd fel velünk a legfrissebb trendeket és megoldásokat! További információkért kattints a lenti linkre.

Mi a helyzet ma Rákosrendezővel és a pályaudvarokra vonatkozó pályázattal?

- Ezt a kérdést tette fel Ditróy Gergely, a Portfolio Csoport üzletfejlesztési igazgatója.

A zöldterületek helyzete nem csupán Budapestre, hanem az egész országra nézve is aggasztó, és nemcsak a parkok és kertek állapotáról van szó. A műemléki területek, valamint a barnamezős övezetek helyzete szintén kiemelt figyelmet igényel. Különösen érdekes eset a rákosrendezői terület, ahol ezek a három fontos aspektus összefonódik, és jelentős kihívások elé állítja a városfejlesztést és a környezetvédelmet.

A kormány a fejlesztési potenciálra hivatkozva választotta eredetileg a külföldi befektetőt, hogy a tervek ne csupán papíron létezzenek, hanem valós tettek is kövessék őket.

- Kérlek, formáld át a mondanivalódat, hogy az egyedi és különleges legyen - hangsúlyozta Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára.

Vitézy Dávid, Budapest Főváros Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy egy ekkora léptékű terület fejlesztéséhez elengedhetetlen az állami akarat. Az én véleményem viszont az, hogy a pályaudvarok és a rákosrendezői fejlesztések kapcsán az állam nem hajlandó vállalni azt a szerepet, amely a magántőke bevonásához szükséges.

A célunk, hogy Rákosrendezőre vonatkozóan idén év végig egy nyílt városfejlesztési tervpályázat meginduljon

- emelte ki Vitézy Dávid, Budapest Főváros Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának elnöke.

A beruházási hangulattal és az építőipari folyamatokkal részletesebben is foglalkozunk majd a március 27-i Portfolio Építőipar 2025 konferencián.

Milyen irányba induljunk tovább?

Vitézy Dávid szerint a kérdés, hogy egy urbanisztikai tervpályázat mentén, vagy kizárólag a fejlesztőkre bízva induljon-e el a pályázat. Egyértelműen a közcéloknak alárendelve, a város ellenőrzése mellett kell itt a beruházásnak megvalósulnia, a bécsi példákat követve.

Egy ilyen kiterjedt terület fejlesztése nem feltétlenül egyetlen személy feladatára hárul, hiszen a komplexitás és a részletek számos szakmai tudást igényelnek. A főváros mindenképpen konzultálni fog az Ingatlanfejlesztői Kerekasztallal (IFK), hogy a legjobb megoldásokat találják meg a projekt sikeres megvalósításához.

Lánszki Regő kiemelte, hogy az IFK-val kapcsolatban a pályaudvarok ügyében folyamatosan egyeztetnek, és ebben a témában már léteznek sikeres nemzetközi modellek. "A célunk az, hogy olyan megoldást dolgozzunk ki, amelyet kizárólag a magántőke finanszíroz, így az államnak a jövőben nem lesz szüksége beavatkozni."

Ha nem egységben kezelünk egy területet, akkor a városi alközpont nem tud kialakulni.

Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy az egységes kezelés nem azt jelenti, hogy csupán egyetlen külföldi befektetőre bízzuk a teljes koncepció kidolgozását. A főváros átvette a tervezési feladatokat az arab befektetőtől. Az, hogy nem egyedüli fejlesztő valósítja meg a projektet, nem zárja ki, hogy egy fővárosi alközpont létrejöhessen.

Ma már nincs olyan, hogy mi meg ők, hogy helyi és világszintű, mert a teljes globalizációban szinte mindennek hatása van mindenre. Ettől még a válaszokat a szűkebb környezetünkre kell megadni. Lehetséges ez? - Ezt a kérdést tette fel Ditróy Gergely, a Portfolio Csoport üzletfejlesztési igazgatója.

A közszféra és a főváros kihívásai után Gyertyánfy Miklós MRICS, a Gránit Pólus vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a piaci szektor is aktívan támogatja a barnamezős területek rehabilitációját.

A Nyugati pályaudvar környezete nem csupán az állomás felújítását igényli, hanem az egész Nyugati tér revitalizálására is szükség van.

A Gránit Pólus akár saját kezébe is veheti ezt a feladatot, miközben a Nyugati pályaudvar körüli projekt keretében egy 37 hektáros területen szeretnének fejlesztéseket végrehajtani. Azonban ehhez elengedhetetlen a kooperáció, partnerek bevonásával, ami különösen fontos a zöldterületek fejlesztésének hangsúlyozása szempontjából.

A szakértő véleménye szerint a lakáspiacon jelentős kereslet mutatkozik a fejlesztések iránt, amit az árak és a legfrissebb építési statisztikák is jól tükröznek. Az irodapiac kapcsán London példáját hozta fel, ahol az átlagos szerződéshossz mindössze másfél-két évre csökkent, ami a minőség fokozott jelentőségét jelzi. A kiskereskedelem terén pedig fontos kérdésként merül fel, hogy miként fog összeérni a fizikai és az online vásárlás világa.

Az ingatlanpiacon meg kell találni azokat a piaci réseket, ahol érdemes bővülni, a tömegtermék ma már nem jelent garanciát, olyan új területekre is figyelni kell, mint az energia, az idősödő társadalom, vagy a szociális bárlakásprogram - tette hozzá.

Caspian Conran, a Baringa Partners vezető közgazdásza, előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2025-ben a gazdasági tájat számos tényező formálja majd. Rávilágított, hogy a globális politikai feszültségek, a technológiai innovációk, valamint a fenntarthatóság iránti növekvő igény kulcsszerepet játszanak a jövő gazdasági dinamikájában. Conran hangsúlyozta, hogy a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a változó környezethez, és proaktívan kell kezelniük a kihívásokat, hogy versenyképesek maradhassanak. A gazdasági növekedés motorja a digitalizáció és a zöld gazdaság iránti elköteleződés lehet, amely új lehetőségeket teremt a globális piacokon.

Manapság egy sokszínű és komplex világban élünk, ahol a gazdasági és katonai hatalmak eloszlása már nem egyetlen pólus köré összpontosul, hanem több különböző középpont körül formálódik.

A XIX. században Nagy-Britannia gazdasági szuperhatalomként uralta a világot, de hamarosan egy új, multipoláris korszak köszöntött be. A XX. század közepétől az Egyesült Államok vált a domináló gazdasági nagyhatalommá, és ez a státusz egészen napjainkig megmaradt. Most azonban egy újabb multipoláris világ kezdete rajzolódik ki, amely új kihívásokkal és lehetőségekkel teli.

A hadiiparban is megfigyelhető hasonló tendencia, hiszen a fegyverkezés világában is új kihívások és lehetőségek bontakoznak ki. Eközben az energiaipar forradalmasítja a geopolitikai tájat, különösen azután, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió ipari termelése csökken, míg Kína folyamatos növekedést mutat. Az új piaci realitások új stratégiák kialakítására kényszerítik a globális hatalmakat.

A kérdés, hogy mit hoz az USA reindusztrializációs terve, és hogyan fog erre reagálni Európa,

Egyedülálló helyzetet teremt, hogy mindkét régióban az egyes termékek előállításának költségei jelentősen magasabbak, mint Kínában. Ez a különbség nem csupán a gazdasági stratégiákra, hanem a helyi erőforrások és munkaerő rendelkezésre állására is hatással van, így érdemes alaposan megvizsgálni a termelési folyamatokat és a piaci dinamikát.

A politika alapvető szerepet játszik a döntéshozatali folyamatokban, ám a sikeres megvalósításhoz elengedhetetlen a szakmai hozzáértés is. Hogyan befolyásolja a pályaudvarok fejlesztése a városok fejlődését? Milyen lépésekre van szükség a jövő érdekében? A piac szakértőit Szemerédi Dóra Diána, a Gránit Pólus ESG és vállalati kapcsolatokért felelős vezetője faggatta a kérdésekről.

Budapest városának úthálózata egy klasszikus sugaras elrendezést követ, amely a közlekedés hatékonyságát szolgálja. Ez a felépítés párhuzamba állítható a vasúti rendszerünkkel is, amely szintén a város életének gerincét képezi. A csomópontok nem csupán közlekedési csomópontok, hanem a városi élet fő színterei is, ahol találkozik a mindennapi tevékenység és a közösségi élmény.

A sínkanyonokat idő közben körbenőtte a város, a kérdés, hogy ezekből mennyire lehet előnyöket kovácsolni.

mondta el Szabó Tamás János, vezető tervező építész, a Finta és Társai Építész Stúdió társtulajdonosa, hozzátéve, hogy a nagy pályaudvaraink fejpályaudvarok, de ezek egyben intermodális csomópontok is, a Kelenföld-Nyugati föld alatti összekötése már a korábbi években is felmerült. A pályaudvarokon vegyesfunkciós területeket kell létrehozni, hogy a terület az egyes napszakok váltakozásával ne ürüljön ki.

A városok fejlődését nagymértékben befolyásolta a közlekedés modernizációja, amely nemcsak a városi terjeszkedést segítette elő, hanem sajnos a szegénység növekedéséhez is hozzájárult. Az egykor külvárosi területek fokozatosan középpontba kerültek, mint például a Pesti indóház, amelynek lebontása elkerülhetetlenné vált, mivel már nem illeszkedett a Nagykörút új arculatába. Kordos Szabolcs, az „Egy város titkai” című könyvsorozat szerzője és az Astoria Com Agency társtulajdonosa hangsúlyozta, hogy inspiráló lenne, ha a pályaudvarok régi hangulata mellett egy korszerű közlekedési rendszer valósulna meg.

Egy szegény országban még a legnagyobb nélkülözés közepette is sokan vágynak arra, hogy autóval közlekedjenek, míg a gazdag országokban a leggazdagabbak is szívesen választják a vonatozást, élvezve a lassú utazás nyújtotta kényelmet és a környezetbarát megoldásokat.