Régen minden szebbnek tűnt! Miért gondoljuk, hogy a világ folyamatosan romlik?
Klimaváltozás, háborúk, infláció, társadalmi megosztottság és a túlterheltség érzése - sokakban az a benyomás él, hogy a világunk a szétesés peremén áll. Úgy tűnik, hogy minden egyre gyorsabb ütemben, stresszesebben és kegyetlenebben zajlik, mint valaha. De valóban romlik a világ, vagy csupán a saját szemüvegünk torzítja el a valóságot? A pszichológiai kutatások szerint az emberi elme hajlamos idealizálni a múltat - még akkor is, ha az sosem volt igazán olyan idilli, mint ahogyan emlékszünk rá.
A pszichológia szakkifejezésével élve, a múlt iránti idealizálás jelenségét nosztalgikus torzításnak hívjuk. Ez a jelenség azt tükrözi, hogy a régi időszakok fájdalmának és kihívásainak emléke elhalványodik bennünket, míg a jelenlegi gondjainkat sokkal intenzívebben éljük meg. Amikor éppen szenvedünk, könnyen azt a benyomást keltjük, hogy "soha nem volt ilyen nehéz" - valójában azonban csupán a jelenlegi nehézségeink súlya nyomja a vállunkat, miközben a múlt sebei már nem tűnnek olyan élesnek.
A múlt fájdalmait nem tapasztaljuk újra, csupán a képzeletünkben idézzük fel őket. Ezért tűnik az az időszak, amikor még nem ismertük a klímaszorongást, az inflációt vagy az okostelefonok nyomasztó terheit, valami nyugodtabbnak. Pedig abban az időben más, sokszor sokkal súlyosabb megpróbáltatásokkal kellett szembenézniük az embereknek.
