Régi földek, új kezek - a mezőgazdaság jövője a Magyar Mezőgazdaságban Ahogy a hagyományos földek találkoznak az innovációkkal, úgy bontakozik ki a mezőgazdaság jövője Magyarországon. Az új generációs gazdák friss szemléletmóddal és modern technológiákka

A magyar agrárium egyik legnagyobb jelenkori próbatétele a generációváltás. Szerencsére komoly érdeklődés övezi a generációs megújulás témakörét, amelyet bizonyított is a ,,Régi földek, új kezek" címen, Gödöllőn megszervezett fórum.

Az említett témával kapcsolatos ismeretek tovább mélyítésére, segítségnyújtásra adott kiváló lehetőséget a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége Ifjú Gazda Szervezetei, valamint a Magyar Mezőgazdaság Kft. által megrendezett Agrárakadémia Fórum, melynek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) adott teret. Pályázatokról, szakmai tapasztalatokról, a magyar agrárium megújulási lehetőségeiről is esett szó.

Gyuricza Csaba, a MATE rektora a következő generáció két fontos feladatát hangsúlyozta nyitóbeszédében: "A jövő azon múlik, hogy hogyan sikerül a vidék és a nagyváros közötti különbséget csökkenteni. Nem az a probléma, hogy a vidék nem fejlődik, hanem az, hogy a város intenzívebben fejlődik" - tette hozzá. A második feladat, hogy olyan gazdák emeljék a vidék színvonalát, akik nem csupán értenek a földhöz, hanem értik is azt. A talajtól indul minden, a növénytermesztés, az állattenyésztés, az egész agrárvállalkozási szektor. Ennek dacára kevesebb mint 10 százalék megfelelő végzettséggel rendelkező szakembert tartanak számon a hazai gazdatársadalomban. Utánpótlás márpedig van, nem kell félni a generációváltástól, hiszen vannak, akik át akarják venni a gazdaságokat.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, Papp Zsolt György hangsúlyozta, mennyire fontos a generációk közötti összekapcsolódás és a generációváltás támogatása. Az utóbbi időszakban 1730 gazdaság adásvételére vonatkozóan jelentkeztek érdeklődők, ami azt mutatja, hogy a finanszírozás iránti igény egyértelműen jelen van, és a megfelelő támogatási keretek is rendelkezésre állnak. Az agrárium sikeréhez elengedhetetlen a fiatalos energia és szemléletváltás. Ezenfelül kiemelte a 80%-os állami társfinanszírozás jelentőségét, amely nagyban hozzájárul a sikeres átmenethez.

A szakmai nap arról szól, hogy az előttünk letűnő generációk bölcsességével és a fiatalos lendülettel karöltve új, innovatívabb, fenntarthatóságot szem előtt tartó agrárgeneráció jöhet létre. Generációváltás helyett a generációmegújítás kifejezést szorgalmazza Derdák Gábor, a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke.

Jakab István, a MAGOSZ elnöke szerint a versenyképesség kulcsa a "családon belüli kézfogás" és az erőforrások összehangolása. Kiemelte, hogy a változások elkerülhetetlenek és sürgetőek. Évek óta folyik egy alapos előkészítő munka, amelyben szakértők és gazdák együttműködtek, hogy kialakítsák az átadási módok jogszabályi kereteit. Az biztos, hogy a világ átalakulóban van, és elengedhetetlen, hogy a mezőgazdaságban is alkalmazzuk a korszerű tudást.

Viski József, az Agrárminisztérium államtitkára legutóbbi előadásában a támogatási rendszerek fontosságát emelte ki. Amikor 2004-ben csatlakoztunk az Európai Unióhoz, akkoriban indult a gazdaságátadási pályázat, amely mellett a fiatal gazdák számára készült pályázat is elérhető volt, de ezek iránt a lelkesedés csekély volt – mindössze 12 kedvezményezett nyerte el a támogatást. A jelenlegi pályázati rendszer megalkotásához hároméves előkészítő munka szükségeltetett, és ennek ellenére még sok kérdés vár megoldásra. Az eddig beérkezett 1730 pályázat azt jelzi, hogy várhatóan ennyi gazdaságvezető fogja átvenni a stafétát. A becslések szerint 2000-2500 között alakulhat azok száma, akik a komplex gazdaságátadási program keretében gyermeküknek adják át a gazdaságuk irányítását. Reméljük, hogy ez a folyamat nemcsak formálisan, hanem valóban megvalósul.

A tavalyi év során a Magyar Államkincstár összesen 60-70 milliárd forint előleget folyósított, majd októberben további 100 milliárd forint került a rendszerbe. Az idei év első felében, egészen őszig, 125 milliárd forintot juttattak el a gazdálkodókhoz, ezt követően pedig október 16-án és a hónap végén újabb 208 milliárd forint érkezett. A kormány 80 százalékos társfinanszírozásának köszönhetően, amely uniós szinten is példátlan, egy 5400 milliárd forintos közös agrárpolitikai keretrendszerről beszélhetünk. A cél az, hogy a forrásokat minél gyorsabban eljuttassák a megfelelő helyre, amit az ellenőrzési rendszer egyszerűsítésével kívánnak elérni. Emellett együttes pályázati lehetőségek is létrejöttek: a fiatal gazdák számára egy átalánytámogatás és egy kötelezően választható beruházás is szerepel a pályázatok között. A gazdálkodók számára 75 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, amelyre eddig körülbelül 73 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett a minisztériumtól.

A Vidékfejlesztési Program keretein belül közel 2300 fiatal gazda pályázott sikeresen, 66 milliárd forint támogatást elnyerve, derült ki többek között Nagy Viktor, a MAGOSZ szakmai titkárának előadásából. Több mint 1200 gazdálkodó 15 milliárd forintnyi induló támogatásban részesült. A területalapú támogatások rendszerében 2023-ban 6900 fiatal gazda összesen 223 ezer hektárra igényelt az alaptámogatáson felüli többlettámogatást. 2024-ben már több mint 7300 fiatal gazda 252 ezer hektár után nyújtott be többlettámogatás iránti támogatási igényt, ami hozzávetőlegesen 30 ezer forintot jelenthet számukra pluszban hektáronként.

A szakértő különösen kiemelte a beadást követő feladatok fontosságát. Mint kiderült, a kedvezményezettnek legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásától számítva kötelező együttműködnie szaktanácsadókkal, falugazdász-tanácsadókkal, valamint a Nemzeti KAP-hálózattal.