A vállalatok a járvány időszakához képest most még kedvezőtlenebbnek ítélik meg a magyar gazdaság állapotát.

Tizenkét éve látták ennyire gyengének a gazdaságot a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérésének résztvevői, és a többség szerint vagy még el sem értük a gödör alját, vagy beragadtunk oda.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legfrissebb éves konjunktúrafelméréséből kiderül, hogy a Magyarországon működő német cégek és a német vállalatokkal üzletelő magyar vállalkozások soha nem látták még ilyen sötéten a gazdasági helyzetet, mint 2013 óta. A megkérdezettek csupán 4 százaléka értékelte jónak a nemzetgazdaság jelenlegi állapotát, ami drámai csökkenés a tavalyi 14, illetve a 2021 eleji 20 százalékhoz képest, amikor még a Covid-járvány idején is viszonylag kedvezőbb képet festettek. Ugyanakkor a megkérdezettek 44 százaléka a helyzetet kielégítőnek, míg 52 százalék rossznak értékelte.

A felmérés időpontjában még nem következett be Trump elnök úr politikai aktivitása, és a vártnál is gyengébb első negyedéves GDP-adatok sem álltak rendelkezésre – hívta fel a figyelmet Sávos András, a kamara elnöke. E körülmények tükrében érdemes megvizsgálni, hogy a válaszadók 55 százaléka úgy véli, az új, akkor még csupán ígéretek szintjén létező amerikai politika kedvezőtlen hatással lesz rájuk, míg csupán 9 százalék gondolja, hogy ebből jól jöhetnek ki.

A közvélemény többsége úgy látja, hogy vagy még messze vagyunk a gödör legaljától, vagy ha már ott is vagyunk, akkor csak ott ragadunk. Mindössze 14 százalék véli úgy, hogy a jövő kilátásai kedvezőek, míg 42 százalék azt gondolja, hogy a jelenlegi állapotokhoz hasonló körülmények várnak ránk. A válaszadók 44 százaléka pedig pesszimistán nyilatkozik, és úgy véli, hogy a helyzet további romlásra számíthat.

A vállalatok vezetői a saját cégük üzleti helyzetét jelentősen optimistábban értékelik, mint ahogy azt a szélesebb gazdasági környezet sugallná. Bár a hurráhangulat még mindig távolinak tűnik, 28 százalékuk jónak látja a saját üzleti helyzetét. Ez a szám ugyan 2011 óta a második legrosszabb érték, de a tavalyi 27 százalékhoz képest mégiscsak apró javulást mutat. Az üzleti kilátások tekintetében mindössze 26 százalék nyilatkozott pozitívan, ami 2014 óta a leggyengébb eredménynek számít.

A legnagyobb gond az, hogy nincs kiszámíthatóság. A vállalatok arra rendezkedtek be, hogy ez a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság hosszú távon velünk marad - mondta el a kamara elnöke.

A vélemények teljes egyetértésben állnak abban, hogy a jelenlegi helyzet számos bizonytalanságot rejt magában, amely számos vállalat beruházási kedvét visszafogja. Az elmúlt évhez képest drámaian, mindössze 16 százalékra csökkent azon cégek aránya, akik hajlandóak növelni fejlesztési költségeiket, míg 30 százalék már konkrétan le is állítja ezeket a kiadásokat.

A foglalkoztatás területén a helyzet stabilitása várható, hiszen a szakértők 21%-os arányban jónak, míg 56%-os arányban kielégítőnek ítélik meg a jövőbeli terveket. Ezt részben az magyarázza, hogy a bérek terén nem tapasztalható már olyan mértékű emelési kényszer, mint korábban. Az előrejelzések szerint átlagosan 6,8%-os növekedés várható az egy dolgozóra jutó bérköltségekben, mivel csökken az inflációs nyomás és enyhül a munkaerőhiány.

A felmérés során több közép- és kelet-európai országot is megvizsgáltak, és az eredmények azt mutatják, hogy Magyarország hangulata kissé elmarad a régiós átlagtól.

Az új német kormány felállása olyan volt, mintha egy meccs elején a középkezdésből öngólt rúgtak volna, innen nagyon nagyok az elvárások - fogalmazott Sávos András. Az ottani kormány költekezési tervétől is sokat várnak, de azért érdemes hozzátenni, hogy az 500 milliárd eurós kiadási csomagot tíz évre elosztva tervezik, vagyis nem feltétlen gyors eredmények jöhetnek.