Árványszúnyogok inváziója a Balatonnál – a szakértő véleménye nem éppen megnyugtató.
"Nem vagyok biztos abban, hogy mikor ér véget ez a helyzet. 28 éve foglalkozom a Balaton partján a csípőszúnyogok elleni védelemmel, de hasonlót még sosem éltem át" - nyilatkozta Sáringer-Kenyeres Tamás, a Balatoni Szövetség szúnyoggyérítést figyelemmel kísérő szakértői csoportjának vezetője.
Folytatódik az árvaszúnyogok rajzása a Balatonnál. Siófokon esténként felhőkben lepik el a parti vendéglátóhelyeket ezek a rovarok, amelyek ugyan nem csípnek és nem terjesztenek betegségeket, de lehetetlen megmaradni tőlük a szabadban. A vendéglátósok már arra panaszkodnak, hogy emiatt elmaradnak a vendégek, de úgy tűnik, hogy mindenki tehetetlen az ügyben.
Az InfoRádió megkereste Sáringer-Kenyeres Tamást, a Balatoni Szövetség szúnyoggyérítést figyelemmel kísérő szakértői csoportjának vezetőjét. Tamás elárulta, hogy a Chironomus balatonicus, vagyis az árvaszúnyog, valójában nem olyan árva, mint ahogy a neve sugallja, hiszen hetek óta milliárdos tömegben repked a balatoni éjszakában. Ez a különleges élőlény szorosan kötődik a Balatonhoz, hiszen a tó iszapjában talál otthonra, ahol elszaporodik, majd hirtelen, de általában csak rövid időre megjelenik a rajzása.
"Az árvaszúnyogoknak kulcsfontosságú szerepük van az ökoszisztémában, hiszen az iszapban főként a magas foszfortartalmú szerves anyagokkal táplálkoznak. Ezeknek a szerves anyagoknak egy jelentős része eltávolításra kerül a Balatonból a rajzás során, ami hozzájárul a vízminőség javításához" - nyilatkozta a szakértő. Hozzátette, hogy rendkívül szokatlan, hogy a rajzás ilyen hosszú ideig tart. Míg korábban egy-másfél hét után elmúlt a zavaró jelenség, most már lassan egy hónapja zavarják az esténként pihenni vágyókat.
"Valójában a legfontosabb védekezési mód ellenük a fizikai megoldásokra épít, mint például a fény segítségével való csalogatás, más módszerekről nem igazán tudunk. Zárt térben természetesen a hagyományos megoldások, mint a szúnyogháló használata és az ajtók gondos bezárása jelentik a legjobb védelmet" - nyilatkozta Sáringer-Kenyeres Tamás.
Felmerül a kérdés, hogy miért nem lehet az árvaszúnyogokat gyéríteni, hasonlóan a csípőszúnyogokhoz. A Balatoni Szövetség képviselője azonban hangsúlyozta, hogy ennek nemcsak ökológiai, hanem jogi akadályai is vannak. Az árvaszúnyogok ugyanis jelentős szerepet játszanak a Balaton öntisztulási folyamataiban, így eltávolításuk nem indokolt. Továbbá, a kémiai gyérítés szigorú szabályokhoz kötött: élő víztől 45 méteres távolságon belül tilos alkalmazni, és mivel a szúnyogok zöme ebben a zónában található, a gyérítés kivitelezése gyakorlatilag lehetetlen. Sáringer-Kenyeres Tamás szavait idézve, az árvaszúnyogok annyira gyorsan újra megjelennek, hogy az irtási kísérletek hatástalanok lennének. Emlékeztetett arra is, hogy az 1990-es években a csípőszúnyogok kémiai gyérítése sem oldotta meg az árvaszúnyogok okozta problémát az érintett területeken.
A szúnyogszakértő emlékeztetett arra is, hogy 2024 nyarán a Balatoni Limnológiai Intézet szakemberei előre jelezték, hogy 2025-ben jelentősebb árvaszúnyograjzással kell a keleti öbölben számolni. "Úgy tűnik, hogy ez be is jött. Nem tudom megmondani, hogy mikor lesz vége. A mi tapasztalataink és ismereteink alapján már nem kéne hogy legyen rajzás. Én 28 éve foglalkozom a csípőszúnyog-gyérítéssel a Balaton partján, de ilyet én még nem tapasztaltam" - mondta Sáringer-Kenyeres Tamás.
