Sokkoló hír érkezett: végleg eltűnt ez a növény a magyar erdőkből - Agrárszektor A legfrissebb jelentések alapján drámai változás történt a magyar erdők vegetációjában: egy különleges növényfaj végleg eltűnt hazánk természetes élőhelyeiről. Ez az esemény
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
Amint az a Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapján közölt cikkből kiderül, a kőhányási berkenye különleges tulajdonsága, hogy bár a megtermékenyüléshez kell az idegen pollen, az mégsem épül be az utód genetikai állományába, azaz a növény gyakorlatilag klónozza magát. Az ehhez hasonló berkenye fajok egyébként is ritkák és általában csak egy kis elterjedési területen fordulnak csak elő, ami lehet akár egyetlen hegy vagy egy északi lejtő is.
Ez azt is magában foglalja, hogy ha az adott élőhelyet hirtelen és intenzíven befolyásolja valamilyen külső tényező, akkor a faj, amely ott él, gyakorlatilag eltűnhet a színről.
A bennszülött berkenyefajok különösen sérülékeny helyzetben vannak, mivel terméseik és csemetéik a vadak kedvenc táplálékai közé tartoznak, és ezek nélkül az erdő regenerálódása nehezen elképzelhető. Télen a vadak ráadásul az idősebb fák kérgét is megdézsmálják, ami súlyosan gyengíti a növényzetet, valamint lehetőséget teremt a különféle kórokozók megjelenésére. A vadak jelenléte továbbá hozzájárul a meredek lejtőkön tapasztalható talajerózió fokozódásához is; a folyamatos taposás miatt a talaj egyre sekélyebbé válik, ami csökkenti a vízmegtartó képességét, így a fák lassan kiszáradnak. Ezek a tényezők együtt azt eredményezhetik, hogy a terület végül fátlan, kopár tájjá alakul.
A kőhányási berkenye nem az első a sorban, amelyet a vadállomány elpusztított; a Kelet-Bakonyban található bodajki berkenye már régebben eltűnt az egyetlen ismert termőhelyéről.
További aggasztó fejlemény, hogy más fajok populációja is drámaian csökkent, és ha nem történik sürgős beavatkozás, ezek a szemünk előtt fognak eltűnni - hívja fel a figyelmet a Duna-Ipoly Nemzeti Park. A jelentésében kiemelik, hogy például a Vérteskozma környékén fellelhető Boros-berkenye helyzete különösen kritikus, hiszen nemrég még hatvan példányt számoltak, ám idén csupán nyolc élő növényt találtak a szakértők. Ezen kívül a Gerecsei-berkenye sorsa is hasonlóképpen aggasztó, mivel korábban a Gerecse déli lejtőin több helyen is megtalálható volt, mostanra viszont a legtöbb helyszínen már hiába keresték.
Szerencsére a két említett, eredeti élőhelyéről eltűnt fajnak van "biztosági másolata": a mesterségesen szaporított bodajki berkenyék már felnőtt fák, melyek közül kettő a Gaja-völgyi tájcentrumban megtekinthető, míg a kőhányási berkenyék még csak kis fácskák. Azonban ez a megoldás nem elegendő. Egyrészt, ezek a példányok a véletlen események – mint például betegségek vagy természeti katasztrófák – miatt sokkal nagyobb veszélyben vannak. Fontos lenne egy életképes populáció fenntartása, amelyben a csemetéktől a kifejlett fákig minden korosztály képviselteti magát. Továbbá, az eredeti élőhely megőrzése is elengedhetetlen, hiszen annak rengeteg más értéke is védelmet érdemel.
A tájainkat érő bonyolult hatásokról és a fajok eltűnésének kérdéséről már korábbi adásunkban is diskuráltunk az Alapvetés podcast keretein belül. Ekkor vendégünk volt Potyó Imre, elismert természetfotós, aki a Duna-Ipoly Nemzeti Park környezeti nevelésével foglalkozik.
