Székelyföld, az örökzöld tájak birodalma, ahol a természet és a hagyományok harmóniája minden lépésünket kíséri. A hegyek ölelésében megbújó falvak, a fenyvesek illata és a kristálytiszta patakok csobogása egy varázslatos világot teremtenek, ahol az idő m

Székelyföldet sokféleképpen emlegették, különösen akkor, amikor a nevét nem tudták megfogalmazni. Szinte mindenkinek eszébe jutott, amikor Ferenczes István inspiráló versét szavalta vagy olvasta: Krumpliföld örökzöld. Most azonban elérkezett az idő, hogy ne csupán deklamáljunk, hanem aktívan kérdéseket tegyünk fel, és keressünk válaszokat arra, miként őrizhetjük meg Terrra Sicolorumot, a magukat leginkább erdélyi székely magyaroknak valló közösség szülőföldjének és életterének. A kérdéseket csütörtökön Tusványoson is körüljárták, ahol két panelbeszélgetés keretében elemezték a székely identitásból fakadó közösségépítési lehetőségeket és Székelyföld jövőjét. (A fórumot Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa szervezte.)

A vitán részt vevő Bárdi Nándor bemutatta a Kriterion könyvkiadónál 2023-ban megjelent Hullóidő című kötetét, amely a székely identitásépítés kérdéseivel foglalkozik. A könyv bevezetőjében azt olvashatjuk: "A rendszerváltás után ígéretekkel teli korszak árnyékában ma már azt tapasztaljuk, hogy a helyi és regionális identitások egyre inkább megerősödnek, míg olyan identitásformálások bontakoznak ki, amelyek néhány évtizede még elképzelhetetlenek voltak. Bár a székely identitás gyökerei a modern nemzetépítést megelőző időkre nyúlnak vissza, jelenleg egy új kulturális piac alakul ki, nem csupán Erdélyben, hanem Magyarországon is, ahol a székelyföldi identitás külső jegyei kiemelkedően érvényesülnek. Ezek az identitásjelző szimbólumok nem csupán Székelyföldön, hanem a romániai magyarság körében és az egész magyar etnokulturális közösségben is jelentős mozgósító erővel bírnak."

Ennek ellenére az általános közvélekedés szerint Székelyföld Európa legszegényebb régiói közé tartozik, a székelyek élete nyomorúságos, például Csíkban savval tusolnak - hangzott el.

A közvélekedésnek valójában nincs valós alapja, csupán annyiban, hogy magyarok vagyunk, akik hajlamosak a rózsaszínt is feketének érzékelni.

„Az a helyzet, hogy soha nem volt még ilyen kedvező a helyzet a székelyek számára” – nyilatkozta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. „A székelyek eddig soha nem szenvedtek éhínségtől, és ma sincsenek közvetlen veszélyben az éhhaláltól.” Ez kétségtelenül örömteli hír, ugyanakkor rejt magában némi kockázatot is. Kockázatot jelent, mert a székelyek bárhol képesek megélni, így fontos lenne tudatosítanunk, hogy Székelyföldön is otthonra találjanak.

Csepeti Ádám, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság alelnöke, megerősítette Antal Árpád álláspontját konkrét adatokkal. Az elmúlt tíz év során a székelyek jövedelme jelentős növekedést mutatott: az európai átlag 25-30 százalékáról 55-60 százalékra emelkedett. Ez valóban figyelemre méltó generációs teljesítmény! Az irány tehát biztató. Csepeti említett még egy figyelemre méltó pozitívumot is: míg az európai 30 év alatti fiatalok 40 százaléka identitászavarral küzd, addig a székely magyar fiatalok magabiztosan tudják, hova tartoznak.

Elhangzott, hogy az emberi sorsot alakító események során a székelyek számára a megpróbáltatások ellenére is adódtak reményteli fordulatok. 1920-ra a negyvenes évek magyar valósága formálódott, majd ezt követően a magyar autonóm tartomány tapasztalatai következtek, végül a szocializmust a rendszerváltás váltotta fel.

A lekicsinylő önértékelést és a negatív jövőképet érdemes lenne elengedni. Fontos, hogy tudatosan felismerjük a székely identitás gazdag múltját, amelyre erős alapként építhetjük jövőnket. A szabadság iránti vágy, a közösségi rend és az az érzelmi energia, amely a székely magyarokat a magyar nemzethez, kultúrához és nyelvhez kötötte, valójában a fennmaradásunk kulcsa volt. Ezen értékek lehetőséget adhatnak a társadalmi és gazdasági fejlődésre is, különösen egy olyan világban, ahol a szabadság egyre inkább háttérbe szorul, és az individualizmus szétfeszíti a közösségi kötelékeket, miközben a letargia fenyegeti a jövőnket.

A politikai vezetőknek fontos szem előtt tartaniuk, hogy Székelyföld lakói egyre inkább az erdélyi identitás helyett a székely hagyományok és értékek irányába orientálódnak. Számukra kulcsfontosságú, hogy megértsék: Székelyföld igazi otthona azok számára válik, akik valóban belakják és ápolják annak kultúráját és szellemét.