Szili Katalin: Fontos, hogy az utókor emlékezzen arra, milyen súlyos következményekkel járhat, ha egy közösséget bűnösnek nyilvánítanak.
A Rákóczi Szövetség által szervezett megemlékezésen Szili Katalin közölte, az emléknap arra hívja fel a figyelmet, hogy
"ne felejtkezzünk meg azokról a férfiakról és nőkről, gyermekekről, idősekről, akiknek a hontalanság, a fájdalom, az elválasztottság volt osztályrészük".
A miniszterelnöki főtanácsadó úgy vélte, történetük nemcsak egy szomorú múlt része, hanem egy mostanáig ható figyelmeztetés is, hogy a béke, az összetartozás és az emberek közötti megértés sokkal fontosabb, mint bárminemű politikai indíttatású megosztottság.
Hangsúlyozta, hogy az emléknap nem csupán egy történelmi esemény felidézése, hanem egy figyelmeztetés és egy lehetőség is arra, hogy "merítsünk a múlt tanulságaiból, és tiszteletteljes, méltóságteljes módon lépjünk a jövő felé".
Szili Katalin beszédében emlékezett meg a kitelepítéshez vezető események sorozatáról, kiemelve azok kulcsfontosságú állomásait.
Megemlítette, hogy míg a magyarországi szlovákok önként vállalhatták a költözést, addig a felvidéki magyarokat kényszerítették a kitelepülésre, és ezt erőszakos módszerekkel hajtották végre. Az első vasúti szerelvény, amely őket célba vette, 1947. április 12-én indult útnak - tette hozzá.
Kiemelte, hogy a lakosságcsere-egyezmény egyértelműen az őslakos magyarság kiűzetését szolgálta a Felvidékről.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kassai kormányprogram részeként közzétett Benes-dekrétumok a kollektív bűnösségükre hivatkozva tették jogfosztottá a felvidéki magyarokat.
Szili Katalin hangsúlyozta, hogy az európai jogrend alapját az emberi méltóság tisztelete képezi, és a kollektív bűnösség elve teljesen ellentétes ezzel az alapelvvel. Szerinte amíg az Európai Unió egyik tagállamában olyan jogszabály létezik, amely a kollektív bűnösséget rögzíti, addig az EU nem rendelkezik hiteles alapokkal arra, hogy más országokkal szemben emberi jogi és jogállami értékekről kritikus megjegyzéseket tegyen.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, hogy 78 évvel ezelőtt indult el a Felvidékről az első szerelvény olyan emberekkel - köztük idősekkel, fiatalokkal, gyerekekkel -, akiknek egyetlen bűnük volt: "magyarul gondolkoztak, magyarul beszéltek és magyarul imádkoztak".
Hozzátette, hogy a kitelepítések miatt több mint 100 ezer magyar ember kényszerült elhagyni szülőföldjét.
Az esemény végén Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta: a bűn csúcspontja az, amikor az emberek elfelejtik a múltat. Ebből kifolyólag mindannyiunk erkölcsi és közösségi kötelessége, hogy megőrizzük az emlékeket.
Emlékezzünk meg a Felvidékről elűzött magyar honfitársainkról!
