Szlávik János: A COVID-19 megfékezése – egy természet csodája A koronavírus világjárványa során sokan kérdőjelezhették meg a természet hatalmát, de az idő múlásával a vírus szelídülése egyfajta csodát hozott magával. Szlávik János véleménye szerint ez a
Az infektológus véleménye szerint kezdetben úgy vélték, hogy a koronavírus nem fog világjárványt generálni. Az Onkológiai Intézet igazgatója pedig mostanra már gyanakszik, ki lehetett az első covidos beteg hazánkban.
Az M1 pandémiáról szóló szombati műsorában a résztvevők a koronavírus-járvány öt évvel ezelőtti kezdetére emlékeztek, az elmondottakat pedig az MTI foglalta össze.
Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa kifejtette: a múltban Ázsiában már tapasztaltunk hasonló járványokat, ezért kezdetben a koronavírust is lokális jelenségnek tekintették. Azonban a vírus megjelenésének időpontjára a világ annyira megváltozott, hogy a fertőzés terjedése végül megállíthatatlanná vált.
A koronavírus sok áldozatot követelt, de Szlávik szerint megmutatta azt is, hogy az emberek képesek összefogni; például a lezárások idején az is világossá vált, hogy le tudnak mondani az egyéni érdekeikről. Közölte azt is, hogy Magyarország azon államok között volt, ahol először és nagy számban alkalmazták az oltást a fertőzés ellen, és ez a gyorsaság, valamint a lélegeztetőgépek, a maszk, továbbá a fertőtlenítőszerek alkalmazása segítettek megfékezni a járványt.
A világviszonylatban is kimagasló magyarországi halálozási arány, a lenullázott szűrővizsgálatok következtében elhunytak vagy a sosem használt lélegeztetőgépekre elherdált milliárdok nem képezték a beszélgetés tárgyát.
Szlávik János kiemelte, hogy a természet csodájaként értékelhető, ahogyan a COVID-19 vírus "megszelídült". Jelenleg nincsenek olyan jelek, amelyek arra utalnának, hogy a vírus új mutációi komoly veszélyt jelentenének.
A műsorban Madurka Ildikó, az Országos Onkológiai Intézet osztályvezetője arról beszélt, hogy először 2019 novemberében hallott a fertőzésekről, amiről a 2009-es H1N1-járvány jutott az eszébe. Hozzátette, hogy az első európai fertőzötteknél még nem tudták megállapítani, mi okozza a megbetegedést, mert még nem álltak rendelkezésre ehhez a megfelelő eszközök. Azt mondta, az onkológiai intézetben volt egy külföldi állampolgár, akinek nagyon súlyos tüdőgyulladása volt, de nem tudtak kimutatni semmilyen kórokozót nála. Utólag azt gondolják, ő lehetett az első covidos beteg Magyarországon, mivel novemberben kínaiakkal találkozott Brüsszelben.
Emlékszem, amikor a járvány csúcspontján jártunk, a kórházak hatalmas nyomás alatt álltak, és rengeteg beteg ellátása vált szükségessé. 2020 decemberében, amikor Oroszországban a Szputnyik-vakcinák fejlesztését figyeltem, szembesültem azzal, hogy ott másképp zajlik az élet: nem voltak lezárások, és az emberek magabiztosan állították, hogy nem félnek, hiszen rendelkezésükre áll az oltás. A főorvos említette, hogy a járvány lecsengésével együtt a hosszú covid-szindróma is továbbra is jelen van, amely a fertőzésen átesett emberek körülbelül tíz százalékát érinti. Ez a szindróma sokféle panaszt okozhat, például fáradékonyságot, légszomjat, köhögést, feszülő mellkast, szívproblémákat, bőrtüneteket, hajhullást és immunológiai zavarokat.
