Rémisztő titokra derült fény a NASA által a Mars felszínével kapcsolatban, amely sokakban kérdéseket ébresztett: vajon valóban hatalmas tévedés volt elindulni a vörös bolygóra?

A Viking-szondák kísérletei egy része azt sugallta, hogy organikus folyamatok zajlanak a marsi porban, ám a gázkromatográf-tömegspektrométer csak nyomokban talált klórozott szerves anyagokat. A projekt vezetője, Gerald Soffen végül úgy értékelte a helyzetet:

"nincsenek testek, nincsen élet".

A hivatalos vélemény szerint a Mars sterilabb, mint azt korábban feltételezték. Ugyanakkor néhány kutatóban felmerült a kérdés: lehet, hogy a kísérleteik megközelítése nem volt a legmegfelelőbb?

Dirk Schulze-Makuch astrobiológus évekkel később azt állította, hogy a Viking egyik kísérlete valójában megölhette a marsi mikrobákat. Az elmélet szerint a szondák a Földön megszokott módon vízzel öntötték fel a talajmintákat, ám a Mars extrém száraz körülményeihez alkalmazkodott élőlények számára ez olyan lehetett, mintha megfullasztanák őket - a hirtelen vízbőség sokkolta és elpusztította a sejteket. Más vizsgálatok, melyekben a mintákat felmelegítették, szintén végzetesek lehettek: ha a marsi mikrobák hidrogén‑peroxidot tartalmaztak sejten belüli fagyásgátlóként, a melegítés során ez oxigénné és szén‑dioxiddá bomlott, miközben a szerves anyagok elégtek. A műszerek ekkor valóban csak szén‑dioxidot érzékelhettek, így a kutatók tévesen úgy hitték, hogy az élet jele csak kémiai reakció.