Szülői kiégés: Három egyszerű módszer, amelyek segíthetnek elkerülni, a legújabb magyar kutatások alapján.
Ehető vagy mérgező gomba rejlik a képen? Sokan nem ismerik a helyes választ.
Az "MDPI" által kiadott "Healthcare" című folyóirat "Family Medicine" rovatában 2025. július 4-én publikált tanulmány a Pécsi Tudományegyetem kutatói által végzett közös kutatás eredményeit mutatja be. A kutatócsoport nemzetközi szinten, széleskörű szakirodalom elemzésén keresztül vizsgálta a szülői kiégés (PB) hátterét, valamint a jelenséghez kapcsolódó védőfaktorokat.
A tanulmány főszerzője Bogdán Patrik, a Pécsi Tudományegyetem - Egészségtudományi Karának doktorandusz hallgatója, doktori kutatásának keretén belül vizsgálja a szülői mentális és érzelmi egészség összefüggéseit a szülői kiégés perspektívájában. Szakirodalmi elemzésük eredményei szerint a szülői kiégés nem pusztán pszichológiai jelenség, hanem összetett társadalmi és kapcsolati probléma, amelyet a tartós túlterheltség, a társadalmi és családi tényezők, valamint a társas támogatás hiánya együttesen alakít ki.
**Három kulcsfontosságú tényező a szülői kiégés megelőzésére** A szülői kiégés egyre gyakoribb jelenség a modern társadalomban, és fontos, hogy tudatosan védekezzünk ellene. Íme három védőfaktor, amely segíthet a szülőknek megőrizni lelki egészségüket és a családi harmóniát. 1. **Támogató közösség**: A szülői szerep kihívásai során elengedhetetlen, hogy legyenek körülöttünk olyan emberek, akik megértenek és támogatnak minket. Csatlakozzunk helyi szülői csoportokhoz, barátokhoz, vagy akár online közösségekhez, ahol tapasztalatokat oszthatunk meg és egymást segíthetjük. 2. **Önmagunkra fordított idő**: A folyamatos rohanás és a gyerekek körüli teendők mellett fontos, hogy időt szánjunk saját magunkra is. Legyen szó egy kellemes sétáról, olvasásról vagy egy hobbi űzéséről, ezek a pillanatok segíthetnek feltöltődni és csökkenteni a stresszt. 3. **Rugalmasság és elfogadás**: A szülői élet tele van váratlan helyzetekkel és kihívásokkal. Fontos, hogy rugalmasak legyünk és elfogadjuk, hogy nem mindig minden a tervek szerint alakul. Ha képesek vagyunk alkalmazkodni, és elfogadni a helyzetet, az jelentősen csökkentheti a frusztrációt és a kiégés kockázatát. Ezek a tényezők segíthetnek abban, hogy a szülők jobban érezzék magukat a bőrükben, és élvezhessék a családi életet anélkül, hogy a kiégés árnyéka nehezedne rájuk.
A kutatás során több mint húsz nemzetközi publikációt vizsgáltak meg, és három olyan védőfaktort sikerült kiemelni, amelyek hatékonyan mérséklik a kiégés kockázatát vagy annak intenzitását:
Ezek az eredmények pontosan egybevágnak Werner-Tóth Zsuzsi, Neuro-érzelmi fejlesztő és Anyai kiégés specialista gyakorlati tapasztalataival, aki a Mom Balance keretei között évek óta dolgozik édesanyákkal a mentális és érzelmi egészség megőrzésén.
Tapasztalatai alapján a szülők jelentős része nem gyenge vagy alkalmatlan, hanem csupán érzelmileg leterhelt. Sokan még nem sajátították el azokat az eszközöket és technikákat, amelyek segíthetnek a szülői kiégés megelőzésében. A folyamatos megfelelési kényszer, a környezet elvárásai és a mindennapi túlterheltség következtében sokan elveszítik a kapcsolatot saját magukkal és gyermekeikkel. A megoldás pedig gyakran nem egy drasztikus életmódbeli váltás, hanem inkább a mindennapi, apró lépésekben rejlik: az önreflexió gyakorlása, az érzelmi jólét helyreállítása, az önmagunkkal való elfogadó viszony kialakítása, valamint a gondolkodásmódban végzett finom változtatások és idegrendszerünk tudatos támogatása.
A szülői kiégés társadalmi vonatkozásai A szülői kiégés jelensége nem csupán egyéni probléma, hanem szélesebb társadalmi összefüggésekben is értelmezhető. A modern társadalmakban a szülők gyakran találják magukat olyan elvárások kereszttüzében, amelyek a gyermeknevelés, a munkahelyi kötelezettségek és a társadalmi normák között feszülnek. Ezt a nyomást a közösségi média és a társadalmi összehasonlítás is fokozza, hiszen a szülők folyamatosan arra ösztönözve érzik magukat, hogy ideális körülményeket teremtsenek gyermekeik számára. A szülői kiégés nem csupán a családokat érinti, hanem a társadalmi struktúrák egészére is kihat. A kiégett szülők gyakran elveszítik motivációjukat, ami a gyermeknevelés minőségére is hatással lehet. A fáradtság és a stressz csökkentheti a szülők közötti interakciók minőségét, ami a közösségi kapcsolatok gyengüléséhez vezethet. Ezen túlmenően, a kiégés következményeként előforduló mentális egészségi problémák, mint például a szorongás vagy a depresszió, szintén társadalmi szinten éreztethetik hatásukat, hiszen a szülők jóléte közvetlenül befolyásolja a gyermekek fejlődését és a családok általános dinamikáját. Fontos tehát, hogy a társadalom figyelmet fordítson a szülők támogatására és a kiégés megelőzésére. A közösségi programok, a rugalmas munkaidő és a családbarát politikák mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szülők ne érezzék magukat túlságosan megterhelve. A szülői kiégés társadalmi szempontból tehát nem csupán egyéni ügy, hanem közös felelősség, amelynek kezelése elengedhetetlen a jövő generációk egészséges fejlődése érdekében.
A tudomány és a gyakorlat összefonódása elengedhetetlen, hiszen a szülői kiégés nem csupán a családok belső dinamikáját érinti, hanem szélesebb társadalmi és gazdasági következményekkel is bír. Kutatások alapján a hosszan tartó szülői mentális és érzelmi kimerültség nemcsak a munkavállalói teljesítményt rontja, hanem mérhető hatással van a GDP-re is, ami komoly terhet ró a gazdaságra és a közösségekre. A hosszú távú következmények között szerepel a gyermekek fizikai, mentális és érzelmi fejlődésének hátrányos alakulása, ami később a felnőttek képességeit és teljesítményét is befolyásolja.
A szülői kiégés témájának valódi hatékonysága abban rejlik, ha a tudományos kutatások és a gyakorlati stratégiák szoros együttműködésben támogatják a szülőket. Így lehetőségük nyílik arra, hogy újra felfedezzék egyensúlyukat a különböző élethelyzeteik és saját identitásuk között.
