Jelentős növekedésnek indult a "zászló-forradalom" az Egyesült Királyságban: egyre többen élik meg büszkén nemzeti identitásukat azzal, hogy nemzeti lobogóikat tűzik ki otthonaikra.

A rendőrség jelenleg nyomozást folytat az úttesten elhelyezett körforgalmat jelző, fehér korongra festett Szent György-zászló piros keresztjének ügyében, miután ismeretlen személyek gyújtóbombát dobtak egy, a nemzeti lobogót viselő férfira. Manapság Nagy-Britanniában a nemzeti jelképek kihelyezése vagy megjelenítése nem mentes a kockázatoktól. A brit hazafiak, akik egyre gyakrabban tűzik ki a közismert "Union Jack"-et és a fehér alapon piros keresztet ábrázoló Szent György-zászlót, ezt általában a nemzeti büszkeségük kifejezésével indokolják. Az ilyen megnyilvánulások mögött sokszor mély érzelmek és identitáskeresés áll, de a közéletben bekövetkező feszültségek miatt a zászlók kihelyezése sajnos nem mindig járhat következmények nélkül.
A Nagy-Britanniában, az utcákon egyre inkább elterjedő nemzeti zászlók elsőként a West Midlands és a kelet-londoni Tower Hamlets területein bukkantak fel körülbelül két héttel ezelőtt. Érdekes módon a hatóságok, akik korábban sosem léptek fel a palesztin zászlók tömeges megjelenése ellen, azonnal reagáltak, és gyorsan eltávolították a brit nemzeti jelképnek számító zászlókat.
míg a fehér "mini-körforgalmat" két, egymást keresztező piros csíkkal alakították Szent György-keresztté; még a zebrákon is megjelent a tiltott jelkép. Tiltott, ugyanis Nagy-Britanniában nem nézik jó szemmel a nemzeti zászlók spontán használatát és a patrióta érzelmeket is kifelező Szent György-zászló kitűzését.
Érdekes módon nem a hazafias érzéseiket kifejező emberek, akik a zászlókat emelik, hanem a "mainstream" média és bizonyos bevándorlás-párti aktivisták próbálják migránsellenes tüntetésként, valamint "szervezett szélsőjobboldali megmozdulásokként" beállítani a nemzeti szimbólumok használatát.
A Reuters hírei alapján Livvy McCarthy, egy 32 éves bártender, így fogalmazott: "Ez a mi zászlónk, büszkeséggel kell viselnünk, hogy ezt lobogtathatjuk."
A Reuters említi, hogy a zászlók felbukkanása "szoros időbeli összefonódásban áll a menedékkérőket fogadó szállodák előtt zajló tüntetések sorozatával, amelyek az elmúlt hetekben zajlottak."
A brit hírügynökség egyedi megközelítéssel számolt be arról az eseményről, amely során a "befogadó szállodák" előtt szélsőjobboldali csoportok tartottak demonstrációt. A hírek szerint a brit közvélemény egyre inkább felháborodik azon, hogy a szállodákban elhelyezett "menekültek" száma drámaian megnőtt: míg júniusban 29,5 ezer menedékkérőt helyeztek el, addig idén júniusra ez a szám már 32 ezerre emelkedett. Ez a növekedés a teljes menedékkérő populáció 30 százalékát jelenti, és sok brit, akik maguk is nehezen tudják kigazdálkodni a költségeiket, kifejezte elégedetlenségét ezzel a helyzettel.
Miközben a mainstream sajtó arra utal, hogy a lakosságot provokáló, többségében ismeretlen korú és származású, főként fiatal férfiakból álló csoportok miatt hiányoznak a fellépések a fosztogatásokkal és a kiskorú gyermekek ellen elkövetett szexuális zaklatások kapcsán, Tim Marshall író a Sky Newsnak adott interjújában más megvilágításba helyezte a helyzetet. Kiemelte, hogy...
A birminghami városi tanács a múlt héten meglehetősen nagy port kavart, amikor bejelentette, hogy "biztonsági okokból" több száz, hasonló jellegű zászlót kezdenek eltávolítani a város területéről. Ez a lépés azonban nem feltétlenül találkozik a közvélemény általános érzületével: egy friss felmérés szerint az emberek háromnegyede szeretné, ha az Union Jack vagy a Szent György-kereszt zászlói gyakrabban hullámzanának a köztereken.
A More In Common nevű szervezet felmérése szerint a britek 58 százaléka úgy véli, hogy több brit vagy angol zászlót kellene elhelyezni az utcabútorokon, például lámpaoszlopokon és körforgalmakban. Ezzel szemben 42 százalékuk nem gondolja, hogy több zászlót kellene kitűzni.
A Tower Hamlets-i tanács munkatársait éles kritikák érték, miután megkezdték az utcai lámpaoszlopokról leszedni az angol és Union Jack zászlókat, amelyeket a hazafiságért kampányoló csoport helyezett ki. A Guardian brit lap beszámolója szerint a Wythall településen tevékenykedő közösség különösen hangsúlyozza, hogy a zászlók nem hordoznak rasszista üzenetet, és ők maguk sem azok. "Közösségünk minden etnikai háttérből és vallásból érkező tagokat tömörít, és sokan dicsérik ezt a kezdeményezést" – állítják a zászlókat támogató aktivisták.
A nemzeti jelképek elhelyezésével kapcsolatos vélemények nem mindig egységesek: egy férfi súlyosan megsérült, nem sokkal azután, hogy felvette szülővárosában a nemzeti zászlót. A Hertfordshire megyei Stevenage-ben, amikor egy barátjával együtt Szent György-zászlókat akasztottak a lámpaoszlopokra és villanypóznákra az éjszakai órákban, hirtelen konfliktusba keveredtek.
A zászlók tömeges eltávolítása és a rendőri vizsgálatok, amelyek az utcákon kihelyezett András-keresztek körül zajlanak, sokak szemében vitatott lépés. A Daily Mail cikke szerint több ember is felhívta a figyelmet arra, hogy míg ezek az intézkedések mostanra érvénybe léptek, addig a palesztin zászlók hónapokig zavartalanul lengtek Birmingham különböző pontjain, valamint a kelet-londoni kerületekben, ahol jelentős muszlim közösség él - mindezt a hatóságok részéről érkező kifogások nélkül.