Törökország lelkesen fogadta a tranzitfolyosó kialakulását, amely az örmény-azeri békemegállapodás következményeként jött létre.
Törökország, amely szoros kapcsolatban áll Azerbajdzsánnal, támogatta a két ország közötti konfliktus során Azerbajdzsánt Örményországgal szemben. Azonban Ankara ígéretet tett arra, hogy helyreállítja a kapcsolatokat Jerevánnal, amint Örményország véglegesen megköti a békeszerződést Bakival. Hakan Fidan török külügyminiszter kiemelte, hogy ez a folyosó lehetőséget teremt arra, hogy Törökország összekösse Európát Ázsia mélyebb régióival.
A békemegállapodás jelentős változásokat hozhat a Dél-Kaukázus számára, amely egy kulcsfontosságú energiaforrásként szolgáló régió Oroszország, Európa, Törökország és Irán közelében. Itt olaj- és gázvezetékek hálózata fut keresztül, azonban a területet zárt határok és évtizedek óta fennálló etnikai feszültségek sújtják. A megállapodás lehetőséget teremt arra, hogy a régió potenciálját kiaknázzuk, miközben a stabilitás és a béke megteremtésére is irányuló törekvések valósággá válhatnak.
A megállapodást pénteken Washingtonban kötötték meg Ilham Aliyev azeri elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, remélve, hogy ezzel véglegesen pontot tesznek a két ország évtizedek óta tartó területi vitájának végére. Az egyezmény alapján egy olyan tranzitzóna létrehozása is szerepel, amely áthalad Örményország területén, és összeköti Azerbajdzsánt a Nahicseván nevű exklávéjával – ez a Baku által régóta követelt megoldás. Az Egyesült Államok ebben a "Trump - út a békéért és nemzetközi jólétért" elnevezésű folyosóban fejlesztési jogokat kap, amely egy stratégiai és gazdaságilag fontos területen helyezkedik el, gazdag energiahordozókban.
Teherán üdvözölte a megállapodás megszületését, azonban hangsúlyozta, hogy elutasítja "mindenféle külföldi beavatkozást", kiemelve az Egyesült Államoknak a határainak közelében található folyosóra vonatkozó fejlesztési jogait.
