Szíriában egy történelmileg jelentős, ámde meglehetősen hiányos választási folyamatot bonyolítanak le.
Egy elektori kollégium tagja Damaszkuszban adja le szavazatát a 2025. október 5-i szír parlamenti választáson - Fotó: Khalil Ashawi / Reuters.
Csupán egy év telt el azóta, hogy Bassár el-Aszad szír diktátor rezsimje összeomlott, miután az iszlamista ellenzék északról, míg a helyi milíciák délről indultak meg Damaszkusz irányába. Azóta Ahmed as-Sár, az egyik fő hadúr, sikeresen megszilárdította hatalmát, habár néhány helyen még mindig fel-felütik fejüket a konfliktusok. Most pedig megtartották az első parlamenti választásokat Aszad bukása óta, ami új fejezetet nyithat a szíriai politikai életben.
A BBC azt írja a rendszerről, hogy az emberek nem közvetlenül szavaznak a népgyűlés nevű parlament 210 képviselőjére, hanem elektorokra voksolnak, akár az Egyesült Államokban. Végül az elektorok kollégiuma választja meg a képviselők kétharmadát, a maradékot pedig az elnök jelöli ki.
A választások lebonyolítása nem lesz lehetséges minden tartományban, így két északkeleti, kurd többségű provinciában, valamint a déli területeken, ahol a kormányerők és a drúz közösség között folynak harcok (Rakka, Haszakeh és Szuvejda), sem. Az összesen 60 választókörzetből csupán 50-ben lehet majd voksolniuk a polgároknak a képviselőikre. További aggodalomra ad okot, hogy a képviselői helyek elosztása a 2010-es népszámlálás adatai szerint történik, és azóta nem történt újabb adatfelvétel a népességszámról. Ezen időszak alatt a polgárháború következtében körülbelül 600 ezer ember vesztette életét, és 12 millióan kényszerültek elhagyni otthonaikat.
Körülbelül 1500 jelölt fog részt venni a választásokon, azonban nem lehet jelölt olyan személy, aki a korábbi rezsimet támogatta, vagy bármilyen terrorszervezetet pártol. Továbbá, azok, akik a megosztottságot, széthúzást vagy szakadást hirdetik, illetve külföldi beavatkozásra buzdítanak, szintén kizárásra kerülnek. Az elektori kollégium összetételénél a nők arányának el kell érnie az ötödét, míg a képviselők esetében nincs ilyen előírás. Fontos megjegyezni, hogy az etnikai és vallási kisebbségek számára sem biztosított automatikusan mandátum a parlamentben.
As-Sár a múlt héten történelmi jelentőségű beszédet mondott az ENSZ Közgyűlésében, ami 60 év óta nem volt példa egy szír elnök részéről. Kijelentette, hogy a vérontásért és az Aszad-korszak alatt elkövetett súlyos jogsértésekért mindenkit felelősségre fognak vonni. Ezen kívül megígérte, hogy egy új államot fognak létrehozni, amely olyan intézményeken és törvényeken alapul, amelyek biztosítják minden egyes polgár jogait és méltóságát.
Szeptember folyamán 14 szír civil szervezet fejezte ki nemtetszését amiatt, hogy a parlament egy részének kiválasztása az elnöki hatáskörbe tartozik, ami túlzott beleszólást biztosít az választási bizottság működésébe. As-Sár elnök a televíziós nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a választások lebonyolítása különösen nehézkes, mivel a lakosság közel felének nincsenek érvényes iratai, és sokan külföldön tartózkodnak, ráadásul ők is papírok nélkül.
