A politikai tájképen Trump és Rubio szerepe, valamint a "szövetségesek" kérdése izgalmas vitákat generál. Elemzők szerint Szijjártó döntése, hogy nem vétózott, több tényezőre vezethető vissza, amelyek középpontjában a diplomáciai kapcsolatok és a hazai ér
Miért nem alkalmazta Szijjártó Péter a vétót? Somogyi Zoltán szerint "Az amerikai külügyminiszter telefonhívása után hivatalosan is módosult a magyar álláspont." Kiszelly Zoltán úgy véli, ha Trump szigorú szankciókat helyez kilátásba Oroszországgal szemben, akkor egy szövetséges ország számára érdemes mérlegelni a vétó lehetőségét a szankciós döntések kapcsán.
A Trump-bejelentés miatt nem vétózott Szijjártó Péter tegnap, miután az orbáni uniós vétó felvetését teljesen felülírta az amerikai elnök posztja arról, hogy kemény szankciókat vet ki Oroszországra, ami a kőolaj exportját érinti. "Ekkor egy zavart láthattunk - érthetetlen módon - a magyar kormánynál, hiszen ezek szerint nem készültek erre a forgatókönyvre" - értékelte a megkeresésünkre Somogyi Zoltán az EU-külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán történteket.
Beszámoltunk arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részéről határozott nyilatkozatok hangzottak el. Ennek ellenére a magyar kormány végül nem akadályozta meg az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciók január 31. utáni meghosszabbítását.
Szijjártó Péter a tanácskozást követően tartott sajtótájékoztatón kifejtette, hogy végül nem emelt vétót, mivel Brüsszelben sikerült megszerezniük a szükséges garanciákat. A négy pontos megállapodásról korábban részletesen beszámoltunk.
Vasárnap Szijjártó Péter telefonon egyeztetett Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, aki a múlt héten vette át a hivatali feladatokat. A beszélgetés részletei nem ismertek, és nem tudni, hogy a szankciók kérdése felmerült-e. Mindazonáltal Szijjártó Péter már csütörtökön, az ATV kérdésére utalt arra, hogy a hétfői EU-külügyminiszteri tanácskozás előtt konzultálni fognak "amerikai partnereikkel" is.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma, más néven State Department, a legfrissebb közleményében nem osztott meg konkrét információkat.
Somogyi Zoltán, a Trump által közzétett poszt kapcsán, utalt a kőolaj-exportot érintő szankciókra, és megjegyezte: "ezért is került sor a telefonos egyeztetésre az amerikai külügyminiszterrel, ami után hivatalosan is módosult a magyar kormány álláspontja."
A kérdésünkre, miszerint mennyire volt komoly a magyar vétófenyegetés, az elemző így reagált: "Annyiban tényleg komolynak tűnik, hogy nem kalkuláltak egy amerikai álláspont ellentétes irányával, ami meglepő, hiszen ez egyértelmű elrugaszkodást jelez a valóságos helyzettől."
Somogyi Zoltán véleménye szerint a magyar kormány nem szerzett semmiféle újabb garanciát Brüsszelben, mivel a négy követelt pont az energiabiztonságról már létezett uniós konszenzus része volt. Korábban is hangsúlyozták, hogy Ukrajnának lehetőséget kell adnia a szállítmányok áthaladására, és biztosítani kell az uniós országok energiabiztonságát. Az Unió részéről semmi újat nem hoztak - tette hozzá. Az elemző megjegyezte, hogy "ez a trükk" a magyar kormány számára nem ismeretlen, hiszen korábban is alkalmazták már ezt a stratégiát.
Összességében Somogyi Zoltán úgy látja, hogy a magyar vétópolitika jó ideje nem eredményes. "2023/24 fordulóján láthatóan erőteljesen megreccsent ez a vétópolitika: először Scholz bémet kancellár kiküldte a magyar miniszterelnököt kávézni, az utána következő ülésen pedig már megszavazott mindent" - emlékeztetett az elemző.
Brüsszelben az Európai Bizottság befogadta Szijjártó Péter kérését, "a magyar kormány úgy érzi, hogy garanciát kapott azoknak az elvárásoknak a teljesítésére, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök meghatározott" - mondta Kiszelly Zoltán, amikor arról kérdeztük, miért nem vétózta meg végül Szijjártó Péter az EU-külügyminiszterek tanácskozásán az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását.
A Századvég politikai elemzési igazgatója, Kiszelly Zoltán, hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem csupán "belebegtette" a vétó lehetőségét. Kérdésünkre, hogy milyen alapokra helyezi ezt az állítást – azon túl, hogy pénteken a brüsszeli EU-nagyköveti találkozón a magyar képviselő bejelentette a blokkoló szándékot – elmondta: a magyar kormány írásos garanciákat kapott a Bizottságtól az energiabiztonság területén. Arról, hogy milyen további megállapodások születtek informálisan Szijjártó Péter és Kaia Kallas, illetve a Bizottság között, egyelőre nem áll rendelkezésre információ. Ugyanakkor a vétóhelyzet kifejezetten erősíti a brüsszeli tárgyalási pozíciónkat – tette hozzá.
Az elemző a kérdésünkre külön hangsúlyozta a brüsszeli bizottsági garanciavállalás negyedik pontját, amely így fogalmaz: "A Bizottság felhívja a figyelmet a RepowerEU kezdeményezésre, és tervezi egy ütemterv bemutatását az elfogadott célok elérésének érdekében. Ezen a téren a Bizottság készségesen támogatja a tagállamok különféle diverzifikációs projektjeit."
Ez a pont uniós forrásról, a pénzről szól, amit nem adtak oda nekünk, pedig járna - mondta Kiszelly Zoltán, és emlékeztetett, hogy a Mol például 500 millió dolláros költséget fogalmazott meg, hogy átállítsa az olajfinomitóit az orosz olajról másikra.
A közbevetésünkre, hogy a garanciavállalásos dokumentumon nincsenek megszabott határidők sem, ameddig az ukránoknak teljesíteni kellene, az elemző azzal reagált: a 4. pont "nem ígéret", ezzel a magyar kormány közelebb került ahhoz, hogy az EU finanszírozza meg az energia-átállásunkat, ha nem akarják, hogy a jövőben is az oroszoktól függjünk.
Arra, hogy Zelenszkij azeri gázt kész szállítani/tranzitolni Közép-Európának, Kiszelly Zoltán azt mondta: lényegében az is orosz gáz lenne, csak ez azt jelentené, hogy az oroszok és az azeriek egymás közt adnak-vesznek úgy, hogy "nem molekulát", hanem gázmennyiséget cserélnek. Így az azeri gáz jöhetne Ukrajnán keresztül a csövön.
Kiszelly Zoltán hangsúlyozta, hogy ez egy rendkívül komoly vétófenyegetés volt. Belgium számára a pénteki magyar blokkolás, valamint Szijjártó Péter és Orbán Viktor orosz szankciókkal kapcsolatos vétója olyan súlyú eseménynek bizonyult, hogy a törvényi előkészületek mérlegeléséhez folyamodtak.
"Belgium már egy 81 éves törvényt akart élesíteni, amit az ellenséges országok vagyonának az elkobzásáról szól. Magyar vétó esetén így akadályozták volna meg, hogy Oroszország az ott lévő 200 milliárd befagyasztott eurójához január 31-e után hozzáférjen" -- hívta fel a figyelmet az elemző.
Ezekkel a hatalmas forrásokkal az orosz fél akár másfél évre is biztosíthatta volna a háború költségeit – emelte ki Kiszelly Zoltán. Hozzátette: Brüsszelben "rendkívül komolyan vették" a magyar vétó szándékát, és felkészültek erre, már előre üzenték Orbán Viktorék számára, hogy "hiába próbálkoztok a blokkolással, nekünk is vannak eszközeink".
A garancia-nyilatkozat kibocsátása mögött az a szándék húzódik, hogy a Bizottság mindenáron elkerülje a magyar vétó lehetőségét. Ha ugyanis Szijjártó Péter a hiányzó uniós garanciák miatt blokkolna, akkor elképzelhető, hogy Orbán Viktor is vétóval élt volna a február 3-án, a limoges-i kastélyban megtartott informális EU-csúcson, ahol a NATO főtitkár is részt vett.
Egy esetleges magyar vétó következtében a vita középpontjában Oroszország elleni szankciók álltak volna, ám Brüsszel mindent elkövetett, hogy ezt elkerülje. Az európai polgárok ugyanis kezdenek belefáradni a szankciókba és az egyre növekvő energiaárakba.
Ha Trump kemény szankciópolitikát helyez kilátásba Oroszországgal szemben, akkor egy szövetségesnek meg kell fontolnia a vétót a szankciós döntésnél -- mondta Kiszelly Zoltán. Szerinte a telefonban akár az is elhangozhatott, hogy ha lesz amerikai szankció, az a Barátság kőolajvezetékre -- amin hozzánk érkezik az orosz olaj -- ne vonatkozzon.
De a Századvég elemzője hangsúlyozta, azt természetesen nem lehet tudni -- sem a magyar külügyminiszteri nyilatkozatból, sem az amerikai State Department közleményéből nem derül ki, hogy konkrétan miben egyeztek meg. Annak viszont Kiszelly Zoltán szerint van jelentősége, hogy Marco Rubio már a kinevezése utáni napokban telefonbeszélgetést folytatott Szijjártó Péterrel.