Trumpot akár egy bírósági döntés is letaszíthatja a vámtrónjáról, mivel egy jelentős ítélet van a láthatáron.
Donald Trump elnök ismételten éles kritikát fogalmazott meg az Európai Unióval szemben, kijelentve, hogy az "Kínánál is rosszabb". Ez a megnyilvánulás különösen érdekes, mivel éppen Washington és Peking a vámháború enyhítéséről egyezkedik. Az EU eddig nem tudott jelentős előrelépést elérni az amerikai vámok ügyében, viszont Brüsszel már kilátásba helyezett egy 95 milliárd eurós ellenintézkedést. Emellett a háttérben jogi fejlemények is várhatóak: egy amerikai szövetségi bíróság hamarosan ideiglenesen felfüggesztheti Trump vámintézkedéseit, hivatkozva az alkotmányossági aggályokra. Ha ez valóban bekövetkezik, akkor nemcsak az európai-amerikai kereskedelmi feszültségek oldódhatnak meg, hanem az amerikai elnök globális tárgyalási stratégiája is komoly csapást szenvedhet el.
Donald Trump hétfőn éles kritikát fogalmazott meg az Európai Unióval szemben, amelyet Kínánál is "rosszabbnak" tartott. Ez a megjegyzés mindössze néhány órával azután hangzott el, hogy Washington és Peking megállapodott a kölcsönös büntetővámok csökkentéséről. Trump szavai éles ellentétben állnak azzal, amit egy héttel korábban mondott, amikor még dicsérte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét.
A tárgyalások még mindig zajlanak, azonban Brüsszel eddig nem tudott jelentős előrelépést elérni az amerikai vámokkal kapcsolatban.
Az Európai Unió a múlt héten bemutatta tárgyalási javaslatát, amelyben laza szabályozást és közös fellépést ajánlott a kínai túltermelés ellen. Emellett azonban figyelmeztetett, hogy ha a tárgyalások nem hoznak eredményt, akár 95 milliárd euró értékű amerikai termékekre is vámokat vethet ki. Peter Navarro, a Trump-adminisztráció kereskedelmi tanácsadója, ezt a lépést provokációnak nevezte. Ursula von der Leyen jelenleg elutasítja a Trump-párti találkozók lehetőségét, amíg nincsenek konkrét megállapodások a napirenden.
Trump által bevezetett "Felszabadítás Napja" elnevezésű globális tarifacsomagja, amely 10%-os alapvámot és 25%-os pótlólagos vámokat tartalmaz autókra és különböző fémekre, továbbra is érvényben van az európai országokkal szemben. Ez a lépés komoly következményekkel járhat a világkereskedelem dinamikájára nézve.
Ez remek hír lehet az Európai Unió számára, hiszen egy közelgő bírósági döntés akár véget is vethet Donald Trump vámháborús intézkedéseinek.
A Court of International Trade (CIT) ugyanis hamarosan ideiglenes felfüggesztést rendelhet el Donald Trump áprilisban kivetett vámjai ügyében, ami akár már júniusban véget vethet az elnök 2025-ös kereskedelmi háborújának - függetlenül attól, hogy megállapodás születik-e az érintett országokkal - számolt be a Politico.
A bírósági eljárás középpontjában az a lényeges kérdés fogalmazódik meg, hogy az elnök tettei összhangban álltak-e az alkotmány kereteivel, amikor...
A 1977-ben bevezetett International Emergency Economic Powers Act (IEEPA) jogszabályra hivatkozva az Egyesült Államok általános 10 százalékos importvámot vezetett be, de bizonyos országok, mint például Kína esetében, ez a vám akár 145 százalékra is rúghatott. Később azonban ezt a mértéket 30 százalékra csökkentették.
A felperesek, köztük kisvállalatok és a Liberty Justice Center konzervatív jogi szervezet, azzal érvelnek, hogy Trump túllépte hatáskörét, hiszen a vámkivetés joga a Kongresszus kizárólagos hatásköre. Az ügy alkotmányossági vonatkozásai miatt több volt republikánus szenátor - köztük John Danforth és Chuck Hagel - is amicus beadványban kérte a vámok felfüggesztését.
Szerintük nem csupán a vámok gazdasági hatása, hanem a végrehajtó hatalom túlzott koncentrációja is veszélyt jelent a hatalmi ágak alkotmányos egyensúlyára.
A felperesek jogi érvrendszerében hangsúlyos szerepet kap a "jelentős kérdések doktrínája". Ez a megközelítés azt fogalmazza meg, hogy a végrehajtó hatalom kizárólag akkor léphet fel jelentős gazdasági vagy politikai ügyekben, ha erre egyértelmű felhatalmazást kapott a törvényhozás részéről.
Ezen kívül hivatkoznak a "nem delegálás doktrínájára", amely egy alapvető alkotmányos elv. Ez az elv azt írja elő, hogy a törvényhozó hatalom, amelynek kizárólagos jogköre van a Kongresszus kezében, nem ruházhatja át lényeges döntéshozatali vagy szabályozási feladatait a végrehajtó ágra vagy más állami intézményekre anélkül, hogy egyértelműen meghatározott kereteket és irányelveket ne közöljön.
Érvelésük alapján Trump nem gyakorolhatna önállóan vámkivetési jogkört, mivel ez ellentétes volna az alkotmányos előírásokkal, függetlenül attól, milyen indokokat vagy mértékeket hozna fel.
A Trump-adminisztráció az IEEPA széleskörű felhatalmazására támaszkodik, hangsúlyozva, hogy a Kongresszus bármikor képes visszavonni az elnök által kihirdetett nemzetbiztonsági vészhelyzetet, így a hatalommegosztás elve nem sérül. Ezen kívül a kormány egy ötven évvel ezelőtti precedensre is hivatkozik, amikor Nixon elnök hasonló jogi alapokon új vámtarifákat vezetett be.
Ugyanakkor egyes jogászok szerint a bíróság most szigorúbb mércét alkalmazhat, és nem fogja megengedni a jogkörök ilyen szintű tág értelmezését.
A legvitatottabb álláspont talán az amerikai igazságügyi minisztérium azon érve, miszerint az ügy a "politikai kérdés doktrínája" alá tartozik, tehát nem bírósági felülvizsgálat tárgya. A felperesek szerint ez az álláspont elfogadhatatlan, mert gyakorlatilag azt jelentené, hogy az elnök bármikor, bármilyen vészhelyzetre hivatkozva, bírói kontroll nélkül hozhat adóügyi intézkedéseket, ami szerintük közelítene az autoriter hatalomgyakorláshoz.
A bíróság határozata - különösen, ha ideiglenes felfüggesztést rendel el - nem csupán az érintett amerikai cégek számára lehet sorsdöntő, hanem Trump nemzetközi alkupozícióját is gyengítheti.
A Fehér Ház jelenleg párhuzamos tárgyalásokat folytat több tucat országgal, köztük Kínával és az Egyesült Királysággal, új kétoldalú kereskedelmi megállapodások kidolgozása céljából, amelyek alapja épp a vámfenyegetés. Ha a vámintézkedések meginognak jogi alapon, az új megállapodások kényszerítő ereje is csökkenhet.
