Lehetséges, hogy átverésről van szó: állítólag valaki képes reprodukálni olyan színeket, amelyeket az emberi szem nem képes érzékelni.

Egy brit művész azt állítja, kikeverte azt a színt, amelyet öt emberen kívül eddig még senki sem láthatott, és nem is láthat. Megkéri a festék árát (kivéve, ha művész a vásárló), és bár gyanítható némi turpisság, ezúttal egy olyan fura esetről van szó, amelynél nem egyszerű a leleplezés.

Hogyan lehet bizonyítani, hogy egy szín nem az, amit a művész állít róla, amikor ez a szín tulajdonképpen nem is látható? Az olo-ról van szó, amelynek híre a közelmúltban járta be a világot.

A Kaliforniai Egyetem és a Washingtoni Egyetem kutatói egy innovatív megközelítést alkalmazva lézerfény segítségével aktiválták a kísérleti résztvevők retinájában található fotoreceptor sejteket. Mivel ilyen intenzív inger a normál körülmények között sosem éri el a szemet, nem meglepő, hogy a kísérlet eredményei igazán különlegesek lettek: a résztvevők színérzékelése a megszokott határokon túllépett, és olyan színt tapasztaltak, amelyet mások még soha nem láttak. A kutatók ezt a színt "oló"-nak nevezték el, amely a bináris 010 számkombinációra utal, így kapcsolódik a kísérlet technikai aspektusaihoz. Az öt résztvevő példátlanul élénk kékeszöld árnyalatot írt le, sőt az egyikük a szín leírására a "pofátlan" kifejezést is használta.

Úgy tűnik, máris akadt valaki, aki meglátta az üzletet ebben a kísérletben. Stuart Semple-ről van szó, egy színekben utazó művészemberről, aki korábban már olyan feketét készített (a legfeketébb feketét), amely képes elnyelni a látható fény 99,9 százalékát, megalkotta a legrózsaszínebb rózsaszínt és a nevéhez fűződik a valaha volt legfényesebb fehér előállítása is. Semple most azt állítja, hogy reprodukálta azt a bizonyos olo színt.

"A kutatók új színt fedeznek fel, és én máris hozzáférhetővé teszem a művészek számára" - írta egy Instagram-bejegyzésben. "Lehet, hogy a tudósokat nem érdekli új színfelfedezésük művészi felhasználása, de engem igen. Ezért dolgoztam egy egész éjjel azon, hogy elkészítsem az olo-t, ami most YOLO (you + olo) néven meg is vásárolható" - teszi még hozzá, és persze megadja weboldalának linkjét is.

A művész a Dezeen számára elárulta, hogy a tudományos cikkben bemutatott spektrális adatokat vette alapul, mielőtt különféle anyagokkal kombinálta volna a pigmenteket. A nagyfrekvenciás pigmentek és fehérítők különleges elegyét úgy alkotta meg, hogy a vizuális élmény bizonyos hullámhosszainak aktiválását célozza meg. "A végeredmény egy rendkívül különös, élénk kékeszöld árnyalat lett" - osztotta meg, és a Yolot úgy írta le, mint az olo legpontosabb fizikai másolatát.

A festék amúgy nem olcsó, 10 ezer angol fontba (azaz közel 5 millió forintba) kerül egy 150 ml-es tégely, azonban a művészek jóval olcsóbban vásárolhatják meg. Hogy Semple kedvet csináljon hozzá, azt is kifejti, hogy lehetetlen lefényképezni vagy megjeleníteni a képernyőn a színélményt, így amíg ez a szín nincs valakinek a kezében, addig el sem tudja képzelni.

Viszont van egy jelentős kihívás ezzel kapcsolatban. A kutatók ugyanis azt állítják, hogy az olo szín csak az ő lézeres kísérleteik révén reprodukálható. "Lehetetlen olyan színt létrehozni, amely valóban megfelel az olónak" – nyilatkozta Austin Roorda, a Berkeley kutatócsoport egyik tagja a The Guardiannek. Az a módszer, amellyel az emberi szemet az olo megpillantására ösztönzik, egy különleges és összetett lézeres eljárás, ami azt jelenti, hogy ez a szín soha nem jelenhet meg valós körülmények között. Semple-t könnyen megvádolhatják azzal, hogy csupán egy világos kékeszöld festéket forgalmaz, és ezt az újonnan kísérletileg előállított színnel azonosítja.