Globális szúnyogriasztás: Valóban aggódnunk kell a járvány miatt itthon?

Kínában a hatóságok komoly erőfeszítéseket tesznek a Chikungunya-láz esetszámának növekedésének megakadályozására. De mi a helyzet Magyarországon? Valóban aggódnunk kellene a szúnyogok által továbbított vírusfertőzés miatt?

Egyre inkább aggasztó méreteket ölt Kínában a Chikungunya-láz terjedése, hiszen az esetszámok robbanásszerű növekedésről számolnak be. Július eleje óta a déli Kuangtung (Guangdong) tartományban már több mint hétezer fertőzöttet regisztráltak, a legtöbb eset Foshan városában történt. Az aktuális adatok alapján legalább 12 másik kínai városban is megjelent ez a szúnyogok által terjesztett trópusi betegség. Augusztus elején Hongkongban is felfedeztek egy fertőzöttet: egy 12 éves fiú szervezetében mutatták ki a kórokozót, aki júliusban Foshanban is járt - számolt be erről a BBC.

Bár a világ trópusi és szubtrópusi vidékein – mint Ázsia, Afrika és Amerika – rendszeresen előfordulnak kisebb-nagyobb Chikungunya-járványok, Kínában most először tapasztalható jelentős kitörés. A kínai hatóságok ezért hetek óta szigorú intézkedésekkel próbálnak véget vetni a vírus terjedésének, amelyek emlékeztetnek a koronavírus-járvány legsúlyosabb időszakára. Ez a helyzet komoly aggodalmat kelt a lakosság körében.

A BBC közlése szerint Foshanban a betegeket kórházi tartózkodásra kötelezik. Ágyukat szúnyoghálóval védik: így próbálják megakadályozni, hogy a Chikungunya-vírust potenciálisan terjesztő szúnyogok a betegek vérét szívják, utána pedig - tovaszállva - a egészséges embereket fertőzzenek meg. A kezeltek ezért csak akkor hagyhatják el a kórházat, ha negatív tesztet produkálnak vagy túl vannak egy egyhetes megfigyelésen.

A jelenlegi helyzetet - de leginkább a kínai hatóságok járványmenedzselési törekvéseit - remekül érzékelteti az a közösségi médiában virálisan terjedő videó, amit egy Kuangtung tartományban élő egyedülálló anya tett közzé. Ezen látszik, hogy a nő gyermekeinek hálószobájába az éjszaka közepén egy csapat ember, köztük egy egyenruhás rendőr érkezik, majd az anya beleegyezése nélkül - aki éppen éjszakai műszakban dolgozott, így nem volt otthon - vérmintát vesznek a fiútól és a lánytól - írta a Guardian.

Az esetnek volt előzménye: a kínai média közlése szerint a helyi gyógyszertár jelentette az egészségügyi hatóságoknak, hogy a fiú lázas beteg. Augusztus negyedike óta Foshanban minden gyógyszertárnak jelentenie kell bizonyos lázcsillapító gyógyszerek értékesítését - ami a vírus terjedésének ellenőrzésére szolgáló intézkedések része.

Augusztus elején Wang Weizhong, a tartomány kormányzója határozottan kijelentette, hogy Kína "győzelmet arat a chikungunya-járvány ellen". Ennek fényében a helyi hatóságok most minden erőfeszítést ennek a célnak szentelnek.

A chikungunya-lázat okozó vírust - ami egy RNS-vírus, vagyis örökítőanyagában ribonukleinsav van - elsősorban két, a trópusi és szubtrópusi területeken őshonos szúnyogfaj terjeszti: az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) és az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti). A vírus közvetlen testkontaktus útján, vagyis emberről emberre nem terjed, a fertőzött szúnyogok azonban átadhatják azt az egészséges embereknek. Azok a kismamák viszont, akik nem sokkal a szülés előtt, vagy esetleg szülés közben fertőződnek meg, átadhatják a vírust gyermeküknek. Az újszülöttek immunrendszeri éretlenségükből adódóan a betegség lefolyását és a szövődmények kialakulását illetően jóval nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a felnőttek.

A legtöbb fertőzöttnél kialakulnak a betegséget jelző és kísérő tünetek: jellemzően láz, ízületi- és vagy izomfájdalom, fejfájás, ízületi duzzanat vagy bőrkiütés. Ezek általában a szúnyogcsípést követő 3-7. napon jelentkeznek.

A Chikungunya-láz ellen nincs specifikus kezelés vagy gyógymód, a tünetek enyhítésével csökkenthető a betegek szenvedése: túlnyomó részük egy héten belül szövődmények nélkül meggyógyul. Ám vannak, akik a felépülést követően még hónapokig vagy akár évekig ízületi fájdalommal küzdenek.

A szövődmények kialakulásának kockázatát növeli az életkor (a 65 év felettiek fokozott veszélynek vannak kitéve), illetve bizonyos alapbetegségek, mint például a diabétesz vagy a szívbetegség megléte. A chikungunya-láz okozta halálozás nagyon ritka.

Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) nemrégiben megerősítette, hogy a Kuangtung tartományba utazni kívánóknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a szúnyogok elleni védekezésre. A szervezet ajánlása szerint érdemes alkalmazni a más szúnyogfajok távoltartására kifejlesztett módszereket is, melyek közé tartozik a szabadban való tartózkodás során használatos rovarriasztó sprayk alkalmazása, valamint a testet teljesen lefedő öltözet, mint például hosszú ujjú pólók, hosszú nadrágok és zárt cipők viselete. Ha olyan környezetben élünk, ahol a vérszívók folyamatosan fenyegetnek, érdemes elgondolkodni a szúnyoghálók felszerelésén az ablakokra és az ajtókra. Ez az intézkedés nem csupán a chikungunya-láz és más súlyos vírusos megbetegedések, mint például a Dengue-láz, malária vagy a nyugat-nílusi láz terjesztői ellen nyújt védelmet, hanem a Magyarországon is előforduló őshonos szúnyogfajokkal szemben is hatékony megoldást jelenthet.

A chikungunya-láz ellen létezik védőoltás, ezért az egészségügyi szervezetek - a WHO-t és a CDC-t beleértve - azt javasolják, hogy aki potenciálisan fertőzött területre utazik, hónapokkal korábban oltassa be magát. Az Egyesült Államokban eddig két védőoltást engedélyezett az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA). Az egyik, az IXCHIQ legyengített - élő - kórokozókat tartalmaz: forgalomba hozatalát 2023 novemberében hagyta jóvá az FDA a 18 évesek vagy annál idősebbek számára. Alkalmazását azonban Amerikában nemrégiben korlátozták, mert néhány esetben a vakcinázás után nem várt egészségügyi események léptek fel. Emiatt Az Egyesült Államokban jelenleg nem oltanak vele 60 év felettieket. Az Európai Gyógyszerügynökség 2024 júniusában engedélyezte az IXCHIQ használatát az uniós tagállamokban. A másik védőoltás, a VIMKUNYA vírusszerű - nem fertőző - részecskéket tartalmaz. Ezt 2025 februárjától kaphatják meg Amerikában a 12 évesek vagy annál idősebbek.

A chikungunya-vírust 1952-ben Tanzániában azonosították, az első járványok pedig a hetvenes években, Ázsiában tomboltak. Az Egyesült Államokból az első helyi (tehát nem behurcolt) eseteket 2013 végén jelentették; mára a világ több mint 110 országában diagnosztizáltak már chikungunya-lázban szenvedő beteget. Amint arról korábban írtunk, Európában is egyre nagyobb közegészségügyi problémát jelentenek a kontinensen nem őshonos - a globális felmelegedés miatt viszont szívesen vándorló és egyre több országban megtelepedő - invazív szúnyogfajok. Pontosabban az általuk behurcolt és terjesztett trópusi vírusok.

Magyarországon is azonosítottak már ázsiai tigrisszúnyogot, japán bozótszúnyogot és koreai szúnyogot is, ami arra utal, hogy a jelenlegi klíma terjedésüknek és szaporodásuknak is kedvez. Az invazív fajok emberi közreműködéssel: áruszállítással, turizmussal jutnak el a világ legtávolabbi zugaiba is, ahol azonban az életkörülmények nem kedvezőek számukra, ott nem maradnak meg. Európában a hatvanas-hetvenes években a zord teleknek köszönhetően esélyük sem volt az életbenmaradásra, az átlaghőmérséklet emelkedése, a forró nyarak és a heves esőzések, valamint az azok nyomában járó árvizek azonban eszményi körülményeket teremtenek a kis vérszívóknak.

A Szúnyogmonitor program keretében a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem szakemberei évek óta igyekeznek feltérképezni az inváziós csípőszúnyogokat. A kutatók a lakossági adatgyűjtés mellett országszerte rövid- és hosszútávú csapdázást végeznek, hogy nyomon kövessék az invazív szúnyogfajokat, a folyamatos laboratóriumi kórokozó-teszteléssel pedig annak próbálnak utánajárni, hogy ezek hordoznak-e valamilyen megbetegedést kiváltó kórokozót; és ha igen, milyet.

Az oldalukon található összegzés alapján 2019 és 2024 között összesen 7167 ázsiai tigrisszúnyogot vizsgáltak meg, és a kutatások során egyetlen példány sem bizonyult a nyugat-nílusi vagy a Zika-vírus hordozójának. Ezen kívül nem találtak olyan egyedet sem, amely a Dengue- vagy Chikungunya-lázat okozó vírust hordozta volna.

A kutatók hasonló eredményekre jutottak a vizsgált koreai szúnyogokkal kapcsolatban is; azonban 162 ázsiai tigrisszúnyog esetében sikerült kimutatni a Dirofilaria fonálféreg-fertőzöttséget. Néhány Dirofilaria faj képes szívférgességet vagy bőrférgességet előidézni az állatoknál.

A Pécsi Tudományegyetem kutatói egy izgalmas képzés keretein belül már hetek óta Bangladesben tartózkodnak, ahol éppen egy Chikungunya-járvány sújtja a területet. A tudósok terepi munkájuk során szúnyogokat gyűjtenek és azokat azonosítják, emellett laboratóriumi körülmények között tanulmányozzák, hogy a begyűjtött egyedek mennyire ellenállók bizonyos rovarirtó szerekkel szemben. A Virológia Pécs legfrissebb Facebook-bejegyzése szerint a magyar kutatócsapatnak sikerült beazonosítania egy pyrethroid-rezisztens ázsiai tigrisszúnyogot. Ez különösen aggasztó hír a szakemberek számára, mivel a pyrethroidokat világszerte elterjedten alkalmazzák a szúnyogirtás során.