A magyarok Európában a zöldség- és gyümölcsfogyasztás terén a legkevesebb között szerepelnek. Vajon miért lepődünk meg ezen a statisztikán?

Magyarországon a friss gyümölcsök és zöldségek fogyasztása sajnálatos módon jelentősen elmarad az uniós átlagtól, ami hosszú távon komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Az egészséges táplálkozás alapvető összetevőinek hiánya különösen aggasztó az OECD legfrissebb jelentése alapján, amely szerint hazánk a gyümölcsfogyasztás terén az utolsó helyet foglalja el. Az emelkedő élelmiszerárak és az anyagi nehézségek tovább rontják a helyzetet, sok család számára lehetetlenné téve a napi szükséges mennyiségű friss élelmiszer beszerzését. Ez nem csupán a kiegyensúlyozott táplálkozás akadályát jelenti, hanem súlyosan hozzájárul a krónikus betegségek és egyéb egészségügyi kockázatok növekedéséhez.

A gyümölcsök és zöldségek kulcsszerepet játszanak az egészséges táplálkozásban, hiszen gazdag forrásai a nélkülözhetetlen vitaminoknak, ásványi anyagoknak és antioxidánsoknak. Rendszeres fogyasztásuk jelentősen csökkenti a krónikus betegségek, mint a szív- és érrendszeri problémák, anyagcsere-zavarok és bizonyos daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett a gyümölcsök és zöldségek alacsony kalóriasűrűségük, magas víztartalmuk és bőséges rosttartalmuk révén segítik a testsúlyszabályozást, növelik a telítettségérzetet, és hozzájárulnak a napi kalória-bevitel kontrolálásához – állapítja meg egy friss OECD-jelentés.

Az Európai Unióban sok állampolgár számára komoly kihívást jelent a minőségi ételekhez való hozzáférés, különösen a gyümölcsök és zöldségek esetében. Az elmúlt években, 2018 és 2023 között, drámai módon megnövekedett azok száma, akik legalább minden második nap nem tudják megengedni maguknak a megfelelő étkezést; ez a szám 33 millióról közel 43 millióra ugrott. Ez azt jelenti, hogy az EU lakosságának körülbelül 10%-a nem részesül rendszeresen tápláló ételekben. Az élelmiszerek megfizethetetlensége súlyos egészségügyi következményekkel jár: 2021-ben az elégtelen gyümölcs- és zöldségfogyasztás 275 000 halálesetet okozott az EU területén.

Az EU átlagában 2022-ben a felnőtt lakosság 60%-a fogyasztott napi szinten friss zöldséget, míg 61%-uk friss gyümölcsöt. Belgium és Olaszország vezette a zöldségfogyasztási rangsort, ahol a felnőttek több mint háromnegyede naponta fogyasztott zöldséget. Gyümölcsfogyasztás tekintetében Olaszország és Portugália áll az élen, ahol a felnőttek több mint 80%-a naponta legalább egyszer eszik gyümölcsöt. Ezzel szemben Magyarországon és Romániában a napi friss zöldségfogyasztás aránya 40% alatt maradt, míg a legalacsonyabb napi friss gyümölcsfogyasztás Bulgáriában, Lettországban, Litvániában és Romániában fordult elő.

2017 és 2022 között az Európai Unióban a napi gyümölcs- és zöldségfogyasztás jelentős csökkenést mutatott, előbbi 3,6%-kal, utóbbi pedig 5,5%-kal csökkent. A növekvő élelmiszerárak, különösen a zöldségek esetében, amely 2022 elején és végén meghaladta az élelmiszerek általános árindexét, hozzájárulhattak ehhez a trendhez. Ez arra ösztönözhette a vásárlókat, hogy csökkentsék a vásárolt mennyiséget vagy olcsóbb alternatívákat keressenek. Luxemburgban és Svédországban drámai módon, 20%-kal csökkent a napi gyümölcsfogyasztás, míg Horvátország (+13%), Magyarország (+12%) és Hollandia (+11%) esetében a gyümölcsfogyasztás növekedett. A napi zöldségfogyasztásban Hollandia kiemelkedett a legnagyobb, 21%-os növekedésével, míg Portugália, Luxemburg és Spanyolország több mint 20%-os csökkenést tapasztalt ezen a téren.

A szociális és gazdasági helyzet jelentősen befolyásolja a friss gyümölcsök és zöldségek rendszeres fogyasztását. 2022-ben az EU-ban a magasabb iskolai végzettségűek 67%-a, míg az alacsonyabb végzettségűek 60%-a fogyasztott napi szinten gyümölcsöt és zöldséget. Azokban az országokban, ahol az általános napi fogyasztás magasabb, kisebbek a különbségek az iskolai végzettség szintjei között. Spanyolország, Szlovénia, Málta és Luxemburg esetében például kevesebb mint 5 százalékpontos különbség volt megfigyelhető a legmagasabb és a legalacsonyabb iskolai végzettségűek között. Ezzel szemben Romániában közel 28 százalékpontos eltérés mutatkozott, amit Bulgária (23 százalékpont), Szlovákia és Lettország (19 százalékpont) követett. Az adatok azt sugallják, hogy az alacsonyabb általános fogyasztási arányokkal rendelkező országokban nagyobb kihívást jelent a különböző társadalmi-gazdasági csoportok közötti egyenlő hozzáférés biztosítása az egészséges étrendhez.