Budapest rejtélye: felfedheti, hová lett a főváros lakóinak vagyona.
Hosszú ideig tartó halogatás után a Fővárosi Közgyűlés végre nekilát a régóta várt átvilágítássorozatnak. Ennek keretében független szakértők fogják alaposan megvizsgálni a Városháza tulajdonában álló cégek tényleges pénzügyi helyzetét.
A fővárosi Fidesz-KDNP kezdeményezésével indított vizsgálat célja az, hogy feltárja, hová tűnt Budapest pénzügyi tartaléka. A Karácsony Gergely vezette városvezetés 2019-ben 214 milliárd forintos tartalékkal vette át a kasszát Tarlós Istvántól, mégis a főváros jelenlegi helyzete csődközeli állapotnak felel meg, pénzügyi erőforrásai kimerültek. Karácsony Gergely véleménye szerint a kormány szolidaritási hozzájárulásának irreális mértékű emelése súlyosan megterhelte Budapest költségvetését. A vita a főváros szolidaritási hozzájárulásának kvótája körül forrósodott fel, és végül jogi eljárásra is sor került, mivel Budapest túlzónak találta a befizetendő összeget.
A főpolgármester és Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője szerint a verdikt alapján most majd milliárdokat kap vissza Budapest, hiszen a Kúria szerint sem vonhat el a fővárostól a kormány 89 milliárd forintot. Jogi értelmezésük szerint a Kúria döntéséből az következik, hogy a szolidaritási hozzájárulásnak csak egy alacsonyabb szintje a reális, a különbözet pedig visszajár.
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kifejtette véleményét, miszerint a Kúria csupán technikai jellegű, nem pedig pénzügyi vonatkozású kérdésekben hozott döntést.
A Magyar Államkincstár értelmezése szerint a testület éppen hogy helybenhagyta a főváros fizetési kötelezettségét, tehát a beszedett szolidaritási hozzájárulásból semmit sem kell visszafizetni. Hasonló következtetést vont le Szentkirályi Alexandra, a Városháza kormánypárti frakcióvezetője is, aki szerint "a bíróság a szolidaritási hozzájárulás beszedésének módjáról döntött. Szó nincs arról, hogy a szolidaritási hozzájárulás jogtalan lenne, vagy hogy a fővárosnak az eddig beszedett szolidaritási hozzájárulás visszajárna".
A peres ügyek eddig csupán a fővárosi költségvetés terheit növelték, anélkül, hogy egyetlen forinttal is hozzájárultak volna Budapest megroppanó pénzügyeinek helyreállításához.
Ebbe a helyzetbe robbant bele a "Budapest Brand-bomba". A Karácsony Gergely keze alá tartozó, azóta már megszűnt cég pénzügyi helyzetét és gazdálkodását ugyanis egy független szakértő tekintette át, aki nemcsak azt tárta fel, hogy a vállalkozásnál éveken keresztül folyt a pazarlás, de arra is rájött, hogy Karácsony Gergely főpolgármester mindezt még sok tízmilliós prémiummal honorálta is. Arra is fény derült a vizsgálat során, hogy a milliós jövedelmű vezérigazgató, valamint a két helyettese a fizetésükön felül további százezer forintos, úgynevezett rezsitámogatást is hazavihetett. A jelentésben olvasható: annak ellenére, hogy a Budapest Brand üzleti terve egyetlen esztendőben sem teljesült maradéktalanul, Karácsony Gergely jóvoltából a cégvezetők mégis gigantikus összegű év végi prémiumot vihettek haza. Mindezt trükkösen papírozták le. Az esztendő során megoldandó prémiumfeladatokat ugyanis a főpolgármester utólag, az év vége előtt néhány nappal, visszamenőlegesen határozta meg. Az éves feladatokat tehát akkor jelölték ki, amikor a valóságban azok már rég teljesültek. A célfeladat e trükknek köszönhetően évről évre teljesült.
A jelentés rámutatott arra, hogy a csődközeli helyzetét folyamatosan hangoztató fővárosi vállalat luxuséletmódot folytatott. Ezt jól szemlélteti, hogy a cégvezetők havi negyedmillió forintot költöttek a szálloda elegáns garázsának igénybevételére, miközben a Városháza parkolója ingyenesen is rendelkezésükre állt volna.
A jelentésben említésre kerül, hogy az ellenőrző bizottság a fővárosi tulajdonú társaság működésében komoly, rendszerszintű problémákra bukkant. Ezen kívül felhívta a figyelmet arra is, hogy a vezetői pozíciók betöltése nem a szakmai kompetenciák, hanem a politikai hűség alapján történik.
Szentkirályi Alexandra, a közgyűlés Fidesz-KDNP-s frakcióvezetője a közösségi médián keresztül jelezte: kezdeményezi, hogy az összes fővárosi cég működését világítsa át a közgyűlés. Mint fogalmazott: "Vége van, főpolgármester úr! Minden ki fog derülni. Az is, hogy ön a budapestiek szemébe hazudott a főváros pénzügyi helyzetéről, és hogyan folytak el azok a milliárdok a cégeken keresztül, amelyek most hiányoznak Budapest kasszájából."
Vitézy Dávid ismételten kifejtette véleményét: a főpolgármester által "az adott évre vonatkozó prémiumok általában november végén vagy december elején kerülnek meghatározásra – és lám, csodák csodájára, ezek teljesültek! Összesen 65 millió forint prémiumot osztottak ki a Budapest Brand vezetőinek, mindezt szabálytalanul, Karácsony Gergely személyes döntései alapján. Ne feledjük, hogy a BKK és a BKV vezetői esetében a főpolgármester ugyanezt a gyakorlatot alkalmazta, amit nemrégiben az Állami Számvevőszék is bírálat alá vont."
A "Budapest Brand-bomba" felrobbanását követően Karácsony Gergely képtelen volt megfékezni az átvilágítási eljárást, mely a hirado.hu információi szerint az összes fővárosi önkormányzati vállalatot érinti. Ez magában foglalja többek között a BKV-t, a BKK-t, a Budapesti Közművek Zrt.-t, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.-t, valamint a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-t is.
Amióta Karácsony Gergely átvette Budapest irányítását, a Tényellenőr elemzései alapján a főváros 450 milliárd forintos veszteséget könyvelhetett el, annak ellenére, hogy a városvezetés 2019-ben Tarlós Istvántól 214 milliárd forintos tartalékot kapott örökségül. A Tényellenőr tanulmányában megfogalmazottak szerint: "Olyan költségek merültek fel, amelyek a főváros számára nem hoztak bevételt. Ráadásul több projekt kivitelezési költsége is az önkormányzat tétlensége miatt emelkedett meg jelentősen."
A tanulmány megállapításai szerint Budapest pénzügyi nehézségei nem a kormányzati adópolitika következményei, hiszen a főváros a nettó haszonélvezők közé tartozik. Az adóbevételek és a szolidaritási hozzájárulás növekedésének különbsége az elmúlt öt évben 150 milliárd forintot tett ki. Ha ezt az összeget, amelyből már levonták a szolidaritási hozzájárulás összegét, hozzáadjuk a Tarlós Istvántól örökölt tartalékhoz, világossá válik, hogy Karácsony Gergely vezetése alatt a főváros körülbelül 447 milliárd forintot veszített az öt év során. Érdemes megemlíteni, hogy még ha a szolidaritási hozzájárulás és az állami támogatások összege nullszaldós lenne, Budapest továbbra is mínuszban lenne, annak ellenére, hogy az adóbevételek növekedtek. Karácsonyék az "elvonások" mértékét 108 milliárdra becsülik, miközben a várt hiány 117 milliárd forint körüli. Ezért megállapítható, hogy a főváros gazdálkodási nehézségei elsősorban a kiadási oldal problémáira vezethetők vissza.
A tanulmány szerzői arra a kérdésre, hogy Budapest pénze hová tűnt, a következő megállapítással válaszolnak: a főváros költségvetésének kiadási oldalán "számos olyan projektot azonosíthatunk, amelyek jelentős terhet róttak az önkormányzat pénzügyeire". Így tehát megállapítható, hogy Karácsony Gergely irányítása alatt a Fővárosi Önkormányzat költségvetésében több mint százmilliárd forintos hiány keletkezett, miközben a város átadása során 180 milliárd forintos tartalék állt rendelkezésre. Az elmúlt hat év során a városvezetés passzivitása következtében számos költségnövekedés történt, és olyan politikai döntések, mint a Rákosrendező ingatlanának megvásárlása, tovább súlyosbították az adósságspirált, melyet a felelőtlen gazdálkodás generált - áll a tanulmányban.
