A világháborús hangulatot idéző pánik robbant ki egy váratlan áramszünet következtében | 24.hu
1965-ben a New York-i metró világát körülbelül 800 ezer utas zárta magába, miközben ezrek rekedtek liftekben, irodaépületekben és vonatokon. Az események egy különös napra emlékeztetnek, amikor a város szívében sokan várták, hogy kiszabaduljanak a váratlan fogságból.
Az elektromos áram legkésőbb a közvilágítás elektromosra átállítása óta kikerülhetetlen szerepet játszott az emberiség és elsősorban a nagyvárosok lakóinak életében, de 1965-re a világ fejlettebb országainak polgárai talán már el is felejtették, milyen alapvető szükségletükké vált a gond nélküli áramszolgáltatás. 1965. november 9-ének estéjén azután fájdalmas leckét kaptak Észak-Amerika keleti felének lakói.
Áramszünetek mindig is jelen voltak az életünkben, és várhatóan a jövőben is elkísérnek minket. Régebben ezek a problémák általában csak egy-egy erőmű által ellátott területet érintettek, hiszen a villamos energiahálózatok nem működtek összehangoltan. Azonban a második világháborút követően, a háztartási elektromos gépek robbanásszerű elterjedésével, a kereslet drámaian megnövekedett. Ennek következtében a hálózatok folyamatosan bővültek, és olyan hatalmas, összetett rendszerek alakultak ki, amelyeket még a szakemberek sem tudtak teljes mértékben átlátni.
az események láncolata megkezdődött, mint egy rosszul megírt forgatókönyv első jelenete. A novemberi estének hűvös szellője fújdogált, és a sötét, felhős égbolt alatt senki sem sejtette, hogy ami mindjárt bekövetkezik, az nem csupán egy egyszerű áramkimaradás lesz. A Niagara-vízesésnél üzemelő vízerőmű egyik nagyfeszültségű kábele, mint egy fáradt harcos, nem bírta el a rá nehezedő terhelést. A helyi idő szerint negyed hatkor, amikor a nap már rég eltűnt a horizont mögött, hirtelen felizzottak a lámpák, majd egy szempillantás alatt kialudtak. A kábel feszültsége drámai módon megugrott, és a következő pillanatban már sorra omlottak össze a többi kábel és transzformátor, próbálva pótolni a kieső áramot. A dominó hatás, mint egy jól megkomponált zene, egyre hangosabbá vált, és a város sötétbe borult. Az emberek, akik a napi rutinjukat élték, egyszer csak a sötétség szorításában találták magukat, a csendet csupán néhány távoli siréna és az ijedt beszélgetések törte meg. A város szíve hirtelen megállt, és a technológia, amely életben tartotta, látszólag cserben hagyta őket. Az éjszaka mélységeiben rejlő titkok, amelyek eddig rejtve maradtak, most felfedni készült magát, és senki sem tudta, milyen következményekkel jár mindez.
nagyjából 12 percen belül 128 ezer négyzetkilométer, Kanada keleti részének területei, valamint hét, sűrűn lakott amerikai állam jelentős része borult teljes sötétségbe.
Körülbelül 30 millió ember tapasztalta meg hirtelen, milyen is volt az élet néhány generációval ezelőtt. A legrosszabb helyzetben talán az a körülbelül 800 ezer utas volt, aki éppen New York metróhálózatán utazott. Ők a hirtelen sötétség és a megálló kocsik foglyai lettek, de sokan mások is csapdába estek liftekben, irodaépületekben és vonatokon.
A kezdeti pánikot fokozta, hogy sokan úgy vélték, végre kitört a harmadik világháború. Ám a lakosság és a hatóságok tisztességére legyen mondva, hogy a sötétség órái a körülményekhez képest meglepően nyugodtan teltek. A több milliós metropoliszban csupán öt helyszínen számoltak be fosztogatásokról, és a rendőrség 59 embert állított elő az események következtében – ez volt a legnyugodtabb éjszaka bűnözés szempontjából New York történetében, amióta nyilvántartásokat vezetnek. Persze, ha csak ezt a nézőpontot vesszük figyelembe, hiszen ahogy a későbbiekben, a nagyobb áramszünetek idején is tapasztalható volt, körülbelül kilenc hónappal később megugrott a születések száma, és sok újszülött látta meg a napvilágot.
Az áramszolgáltatás végül a reggeli órákban állt teljesen helyre, és rögtön megkezdődött az okok feltárása is, Lyndon B. Johnson amerikai elnök még aznap levonta a legfontosabb tanulságot:
A mai áramszünet egy figyelemfelkeltő emlékeztető volt arra, mennyire elengedhetetlen a folyamatos áramszolgáltatás a polgárok egészségének, biztonságának és jóllétének megőrzésében, továbbá a nemzet védelmi képességeinek fenntartásában.
A kutatások eredményeként a mérnökök arra törekedtek, hogy olyan biztonsági mechanizmusokat integráljanak a hálózatokba, amelyek képesek megakadályozni, hogy egy meghibásodott alkatrész az egész rendszert magával rántsa. A fejlesztések ellenére New York lakói azóta is két jelentős áramszünetet szenvedtek el: 1977-ben a zavargások már két halálos áldozatot és számos sebesültet követeltek, míg 2003-ban majdnem két teljes napig sötétség borult a városra, amely soha nem alszik.
